A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hirado.hu

Amerikai kutatók szerint évmilliókkal ezelőtt a Föld nem volt olyan érzékeny a légköri szén-dioxid szintjének változására, mint manapság.

Évmilliókkal ezelőtt a Föld éghajlata nem reagált olyan érzékenyen a légköri szén-dioxid szintjének változására, mint napjainkban, az idők folyamán azonban bolygónk "allergizálódott" – derül ki azokból az amerikai paleoklimatológiai kutatásokból, amelyek eredményeit a Nature folyóiratban tették közzé.  Az eddigi feltételezések szerint bolygónk éghajlata szorosan összefüggött a CO2 légköri koncentrációjával: a jégkorszakokban alacsony volt a szén-dioxid szintje, míg a melegebb periódusokban magas – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon, valamint a DiscoveryNews hírei között.

A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói Ana Christina Ravelo és Jonathan LaRiviere vezetésével a késő miocén kor, a 12 millió és 5 millió évvel ezelőtti periódus éghajlatát rekonstruálták csendes-óceáni üledékanalízissel. A mélyfuratok révén nyert mintákban a tudósok planktonok, azaz mikroszkopikus tengeri élőlények fosszíliáit vizsgálták, mivel a megkövesedett maradványok régmúlt idők időjárására utaló nyomokat tartalmaznak.

Mint kiderült, a késő miocén korban, amikor az átlaghőmérséklet magasabb volt, mint napjainkban, az északi félteke pedig gyakorlatilag hó- és jégmentes volt, a légköri szén-dioxid koncentrációja alacsony szinten maradt. "Valamilyen más mechanizmus melegítette bolygónk éghajlatát" – hangsúlyozta Jonathan LaRiviere, aki szerint az óceáni áramlatok játszhattak közre nagyobb mértékben a klíma alakításában.

A késő miocén korban a Csendes-óceán vize igen meleg volt, és a termoklin – az a réteg, amelyben a víz hőmérséklete hirtelen csökken – lényegesen mélyebben helyezkedett el, mint napjainkban, valamint mások voltak az óceáni áramlatok is. Az ötmillió évvel ezelőtt beköszöntött pliocén kor kezdetére viszont megváltoztak az áramlatok, és a kontinensek is nagyjából a mai helyzetüket foglalták el. Ezzel egybeesett az átlaghőmérséklet hirtelen süllyedése, a termoklin felemelkedése sekélyebb vizekbe, valamint az északi félteke egy részének eljegesedése.

"Ezek a kutatások azt mutatják, hogy milyen szerepet játszottak az óceáni áramlatok bolygónk éghajlatában, segítenek megérteni, hogyan formálódtak a klimatikus rendszerek" – összegezte Ana Christina Ravelo.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek