A rovat kizárólagos támogatója

A hagyományos ökológiai tudás a táj és ember együttműködéséről szól. A téma iránti érdeklődés az 1992-es riói ENSZ-konferencia után nőtt meg. Néhány napja hazánkban is megugrott az érdeklődés – Fikret Berkes, a kanadai Manitobai Egyetem török származású professzora előadásokat tartott erről, és a terepen ismerkedett a magyar gyakorlattal.

A hagyományos ökológiai tudás (angol szakkifejezéssel traditional ecological knowledge) a környezet állandó változásával dinamikusan alakul, folyamatosan újabb és újabb tudáselemekkel bővül, miközben generációról generációra kerül átadásra. Pontosabban csak került, a tudásközvetítés a világ nagyobb részén ugyanis megszakadt.  A hagyományos ökológiai ismeretekre például nincs vagy alig van szükség a nagyvárosokban, hiszen mi haszna származna abból egy oslóinak, ha tudja, milyen hóviszonyok mellett kell a rénszarvasokat egyik helyről a másikra átterelni. Egy montrealinak sem hasznos a fehér delfin életvitelének ismerete, miközben ez alapvető jelentőségű az Északi-sark környékén élőknek – hozott két példát Fikret Berkes, akinek számos, a tudományterületeket megreformáló publikációja közül kiemelkedő a Szakrális ökológia (Sacred Ecology) című, amely 2014-ben elnyerte az Amerikai Ökológiai Társaság „Fenntarthatóság-tudomány” díját.

Fikret Berkes fotó: Molnár Ábel
Berkes a világ számos más pontján vizsgálta a természet és ember közti kapcsolatot, például Brazília tengerparti vidékein, Észak-Norvégiában, Új-Zélandon, Indiában, Bangladesben, Törökországban, Thaiföldön, Kirgizisztánban és Tajvanon. Az utóbbi évtizedekben a világban sokfelé megkezdődött a hagyományos ökológiai tudás természetvédelmi célú felhasználása. Ennek több oka van: kiderült például, hogy a biológusok, természetvédők sokszor nem rendelkeznek elegendő tudással a megfelelő természetvédelmi kezelések kidolgozásához és végrehajtásához. Az alapkutatások során az is kiderült, hogy a hagyományos ökológiai tudás sok eleme hatékonyan felhasználható.  Mint amilyen a kaliforniai karuk indiánoké. E törzs családjai annak idején – a túlhalászás elkerülése érdekében – felosztották az általuk birtokolt folyót szakaszokra. Egy adott napszakban csak az a család halászhatott, amelyiknek a területére esett éppen a közeli hegy árnyéka. Se az árnyékvetés előtt, se az után nem foghattak halat az adott család tagjai. Lehet, hogy messziről értelmetlennek tűnik a megoldás, de évszázadokon keresztül működött, mindig mindenkinek jutott elég zsákmány.  

Egy másik, különleges tudás a perui indiánoké. Régi tapasztalatuk, hogy amennyiben télen szépen fénylenek a csillagok, a következő évben annyi csapadék hull, hogy bőséges lesz a termés. Meglepőnek tűnhet, de ennek a megfigyelésnek a helyi érvényességét klimatológusok is megerősítették.

Míg a világ más tájain a tudomány és a hagyományos tudás közti sikeres (vagy éppen sikertelen) együttműködések egyre gyakoribbak, Európában a növényzettel kapcsolatos hagyományos ökológiai tudás kutatása és felhasználása ritka. Talán azért, mert a nyugat-európai országokban az ilyen jellegű tudás már zömmel kihalt; részben ezért az ottani kutatók szinte kivétel nélkül Európán kívüli országokban, gyakran a trópusokon kutatnak. Az ilyen jellegű hagyományos tudást (még) jobban őrző dél- és kelet-európai országokban alig folynak még ilyen kutatások. És az egyetemeken sem ezt oktatják, hanem a molekuláris biológiát.

Kis József hortobágyi pásztor 2013Kis József hortobágyi pásztor 2013

„Magyarország ugyanakkor Európában élen jár a helyi, hagyományos ökológiai tudás feltárásában, és komoly előrelépések történtek e tudás természetvédelmi felhasználásában is” – tájékoztatott Molnár Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának Ökológiai és Botanikai Intézetében működő „Hagyományos ökológiai tudás” kutatócsoport vezetője. A gazdálkodók ismereteinek figyelembevétele sokban növelheti a természetvédelmi kezelések hatékonyságát, miközben csökkenthetik a helyi gazdálkodókra nehezedő szabályozási terheket.

Berkes hisz abban, hogy a lokális, hagyományos tudás nem tűnik el, hogy ezt az ismeretet a legújabb tudományos eredményekkel kombinálva a helyiek és a velük dolgozók új szintre emelhetik, ezzel is segítve az ökológiai értékek védelmét. Ha nem ez történik, annak globálisan is súlyos következményei lesznek. Különösen aktuális ez az üzenet, hiszen nemrég szavazott arról a magyar parlament, hogy a nemzeti parkoktól elveszi a földjeiket, és átadja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek – írta Ötvös Zoltán a nol.hu-n.

LÁSD MÉG:  A hagyományos ökológiai tudás világhírű professzora járt Magyarországon (187 KB word)

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek