Globálisan az ötödik, Európában pedig 2020 után a második legmelegebb év volt a 2022-es. Soha nem voltak még olyan melegek az óceánok, mint tavaly.
A legfrissebb reanalízisek alapján a 2022-es esztendő időjárása az egyik legmelegebb volt globálisan, mindössze a 2016-os, 2020-as, 2019-es és 2017-es évben tapasztalhattunk enyhébb klímát átlagban. Az öreg kontinensen ennél is közelebb jártunk a rekordhoz: az átlag hőmérséklet csupán 0,3 Celsius-fokkal maradt el a csúcstartó 2020-as évtől – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán.
Ha azonban csak a nyári időszakot nézzük, akkor az eddigi csúcstartó 2021-es nyári rekord is megdőlt tavaly.
A meteorológiai szolgálat szerint az adatok azt jelzik, hogy a hőmérséklet Európa nagy részén az 1991-2020-as átlagnál magasabban alakult, és egyértelműen Nyugat-Európában figyelhető meg a legnagyobb eltérés. A tavaszi és nyári időszakban a szokatlan meleghez, forrósághoz – főként a kontinens középső és déli részein – csapadékhiány is párosult, amely sokfelé aszályhoz, a tűzesetek számának növekedéséhez vezetett. Az előzetes adatok alapján ráadásul Magyarországon is bekerül az öt legmelegebb év közé a tavalyi, teszi hozzá az MTI.
A világ óceánjai tavaly voltak a valaha mért legmelegebbek, ami igazodik a globális időjárási mintákhoz – írja a Guardian.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt felhalmozódott többlethő közel 90 százalékát az óceánok nyelik el. Az 1958-tól kezdődő méréseken az látszik, hogy az óceánok hőmérséklete folyton emelkedett, ez a melegedés 1990 után fel is gyorsult. A megbízhatónak számító hőmérsékletmérések egészen 1940-ig nyúlnak vissza, de valószínűsíthető, hogy az óceánok most a legmelegebbek az elmúlt ezer évben.
Az óceánok körülbelül 10 zettajoule-lal több hőt nyeltek el 2022-ben, mint 2021-ben. Ez nagyjából annyi hő, mintha a Földön minden ember negyven hajszárítót használna egyszerre, megállás nélkül.
A tavalyi várhatóan a negyedik vagy ötödik legmelegebb év lesz, ha a levegő hőmérsékletét nézzük. A most nyilvánosságra hozott kutatás szerint a Föld energia- és vízciklusa jelentősen megváltozott az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok miatt, ami a Föld éghajlati rendszerében átható változásokat idéz elő. A melegebb óceánok következtében sokkal több csapadékra van esély, ennek nyomait az elmúlt években már láthattuk Európában, Ausztráliában és jelenleg az Egyesült Államok nyugati partján is. Emellett egyre gyakoribbak a rekordokat megdöntő hőhullámok és aszályok az északi féltekén, ami összhangban van az óceánok intenzív felmelegedésével. Az óceánok felmelegedése és a szélsőséges időjárási hatások mindaddig sokszorozódni fognak, amíg az emberiség el nem éri a nulla kibocsátást – írja a kutatás. Via telex.
