A rovat kizárólagos támogatója

Nehéz elhinni, hogy ez is eljött, de tényleg így van: a 2020-as évben Európa összességében több elektromosságot generált megújuló forrásokból, mint fosszilis energiahordozók felhasználásával.

2020 senkinek nem volt egyszerű év – kivéve talán a bolygónak, amely a koronavírus-világjárvány miatti lezárások következtében ideiglenesen „fellélegezhetett”, vagyis megszabadult egy kicsit a légszennyezéstől a gyárak leállása és a közlekedés megkurtítása miatt. Ami az energiahordozók használatát illeti, Európában szintén pozitív mérföldkő volt a tavalyi év: most fordult elő először, hogy a kontinensen több elektromos áramot állítottak elő megújulókból, mint fosszilis energiahordozókból.

A brit Ember és a német Agora Energiewende közösen publikált elemzéséből kiderült, hogy páratlan évet zárt tavaly a megújuló szektor, főleg akkor, ha az előző évekkel hasonlítjuk össze. A szél-, nap-, és vízenergia felelt a megtermelt zöld áram 38 százalékáért, ez az arány 2019-ben mindössze 34,6 százalék volt. A fosszilis energiából tavaly 37 százalékát nyertük az elektromosságnak. Innen látszik, hogy nem feltétlenül kell nagy váltás ahhoz, hogy az arányok megforduljanak.

A megújuló szektor nagy nyertesei a szélenergia és a napenergia voltak, ezek 15 és 9 százalékkal növelték a részüket. Fontos megjegyezni, hogy bár a megújulók tényleg előretörtek, egyelőre csak a szén helyét veszik át fokozatosan. A szén- és atomenergia 20 és 10 százalékot esett a kontinensen a tavalyi évben, a földgáz azonban továbbra is népszerű Európában. Ennek az lehet az oka, hogy a világjárvány alatt ez az energiahordozó még mindig viszonylagosan olcsó maradt, így csak 4 százalékot esett az összesített energiamixben. Görögországban, Hollandiában és Lengyelországban használtak belőle többet, mint 2019-ben. Ami a zöld rangsort illeti, Hollandia, Svédország és Belgium járt az élen a megújulókkal kapcsolatos növekedésben.

„Fontos, hogy Európa képes volt elérni ezt a mérföldkövet a klímaváltozás elleni küzdelem évtizedének legelején” – fejtette ki a véleményét az Ember szenior villamosenergia-elemzője és a tanulmány vezető szerzője, Dave Jones egy sajtóközleményben. „A napenergia és a szélenergia gyors fejlődése csökkenésre kényszerítette a szenet, de mindez csak a kezdet. Európa erre a kettőre hagyatkozik nemcsak ahhoz, hogy 2030-ra teljesen kiszorítsa a szenet, hanem ahhoz is, hogy a gázt visszaszorítsa, a bezáró atomerőműveket pótolja, és megfeleljen az elektromos autók, hőpumpák és elektrolizátorok által megnövekedett áramigénynek.”

Az Agora Energiewende szerint három oka volt a váltásnak:

a világjárvány ellenére több megújulót telepítettek, az időjárás pedig jó volt a megújulókból származó energiatermelésnek,
a földgáz olcsóbb lett, mint a szén,
a világjárvány miatt csökkent az energiaigény, és a szénerőműveket használták erre a célra a legkevésbé.
A szakértők szerint a koronavírus-járványnak nagyon kicsi hatása volt a jelenségre. A tendencia nagyon jó, de még mindig van min dolgozni: a biomassza 2018 óta például csak stagnál, és a vízenergia arányát is lehetne növelni. Ahhoz, hogy a 2030-as klímacélokat sikerüljön elérni, a határidőre háromszorosára kell majd növelnie a megújuló-kapacitását a kontinensnek.

Stuth-Nagy Niki

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek