A rovat kizárólagos támogatója

Az atomenergia és a földgáz ugyan hasznos lehet a szén kiváltásában, de nem fenntartható, ráadásul pénzügyileg is egyre kevésbé éri meg belefektetni – vélekedik Frans Timmermans, az Európai Bizottság európai zöld megállapodás végrehajtásáért felelős ügyvezető alelnöke, aki brüsszeli irodájában nyilatkozott az mfornak.
Az alelnök az interjúban arról is beszélt, hogyan juthatna Budapest több forráshoz a város élhetőbbé és zöldebbé tételében.

A 2050-es klímasemlegességi cél elérését az EU mindenekelőtt a megújulók gyorsított ütemű elterjedésére kívánja alapozni. De többek között az ön hazája, Hollandia sem áll jól a megújulókkal, mert nem túl kedvezőek az adottságai. Máshol pedig, mint Magyarországon, az atomenergia fontos szerepet játszik az energiamérlegben. Hogyan lesznek képesek a kevesebb megújuló potenciállal rendelkező országok atomenergia nélkül elérni a klímasemlegességet?  – tette fel az első kérdést az mfor.

A holland helyzet valamelyest más. Mert az igaz, hogy nagyon sűrűn lakott ország, ami például megnehezíti a szélerőművek telepítését, de a fő magyarázat, hogy Hollandia, ahol történelmileg a földgáz adta az energiamérleg javát, fáziskésésben van. De ez a helyzet most már változóban van. Eléggé egyértelmű, hogy a szénalapú gazdaságról való átállás alatt szükség lehet átmeneti energiaforrásokra, és természetesen az atomenergia is része az energiamérlegnek.

Nekem semmi bajom az atomenergiával. Nem zavar, amíg teljesítjük a 2050-es célokat. Az egyetlen dolog, amit ugyanakkor a tények alátámasztani látszanak, hogy az atomerőművek építése borzasztóan sokba kerül. Remélem, hogy a tagállamok körültekintően felmérik majd a költségeket.
Ezért más megoldások gazdaságilag előnyösebbeknek bizonyulhatnak. És hát végső soron a nukleáris energia nem is minősül fenntarthatónak, miközben a kibocsátás szempontjából mégiscsak pozitív. Azt hiszem, hogy pénzügyileg bölcsebb döntés egy hosszú távon is fenntartható megoldásba invesztálni, mint egy átmeneti állapotra fordítani a pénzt. A Bizottságnak semmi ideológiai kifogása nincs a nukleáris energiával szemben, azzal viszont tisztában vagyunk, hogy a tagállamok nagyon eltérően viszonyulnak a kérdéshez.

És az atomenergiával mi a helyzet? 

Az EU főleg nukleáris kutatást finanszíroz. De, ismétlem magam: látható, hogy még Franciaországban is változik a légkör, ahol hamarosan nagy horderejű beruházási döntéseket kell hozni atomerőművek életciklusának lejárata miatt.  A megújulók mellett szóló üzleti érvek egyre erősebbnek tűnnek Franciaországban is.

Elképzelhetőnek tartja azt, hogy az egyes tagállamok számára eltérő határidő legyen a klímasemlegesség elérésére? 

Nem hiszem, hogy ez lehetséges. Mert ha belemegyünk ilyen differenciálásba, akkor más országoknak kellene túlteljesíteniük. A szolidaritás egyik formájának is tartom, hogy mindenki magára vállalja a célt.
De, a szolidaritás része az is, hogy támogatjuk a tagállamokat a cél elérésében. Lengyelország számára nem a cél halasztása a megoldás, hanem a több beruházás és nagyobb európai finanszírozás. Ha az ETS (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) továbbra is sikeres lesz és a kibocsátási egységek ára tovább emelkedik, akkor a szén üzleti modelljének hamar befellegzik. Mint aki bányászvidékről származik, mindig azt mondom, kérdezzen meg egy bányászt, hogy szeretné-e, ha a fia is bányász lenne. Nem hiszem, hogy igennel válaszolna.

A teljes interjú az MFOR.HU-n >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek