Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a régiónak 2050-ig legalább 3 Celsius-fokos hosszú távú átlaghőmérséklet-emelkedésre kell felkészülnie, ez pedig rendszerszintű pénzügyi sokkokhoz vezethet. A szokatlan téli hőség különösen Közép- és Kelet-Európában volt jellemző.
AZ EU-T EGYRE NAGYOBB VESZÉLYNEK TESZI KI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSBÓL EREDŐ RENDSZERSZINTŰ PÉNZÜGYI SOKK – figyelmeztetett az európai környezetvédelmi ügynökség vezetője, mivel egy kutatás szerint a kontinensnek 2050-re az iparosodás előtti időkhöz képest legalább 3 Celsius-fokkal melegebb hőmérsékletre kell felkészülnie.
„Nem arról van szó, hogy holnap egy nagy pénzügyi sokknak nézünk elébe, de ez halmozódik…a kockázatok egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek.” – mondta Leena Ylä-Mononen, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak.
Az EEA március 11-én közzétett jelentése szerint határozott fellépés nélkül „emberek százezrei halnának meg a hőhullámok miatt, és csak a part menti áradásokból eredő gazdasági veszteségek meghaladnák az évi 1 milliárd eurót”.
A JELENTÉS SZERINT A HŐMÉRSÉKLET 2100-RA TÖBB MINT 7 CELSIUS-FOKKAL EMELKEDHET.
A szélsőséges időjárás csökkentett adóbevételeket, megnövekedett kormányzati kiadásokat, alacsonyabb hitelminősítést és megnövekedett hitelfelvételi költségeket okozhat. A környezetvédelmi ügynökség adatai szerint Európa már most is hatalmas károkat szenvedett az elmúlt évek szélsőséges áradásai és erdőtüzei miatt.
Becslésük szerint a 2022-es hőhullámok 70 000 európai halálesetet okoztak. Gazdaságilag is nagy károk keletkeztek: Szlovéniában a tavaly augusztusi árvizek után a bruttó hazai termék 16 százalékának megfelelő gazdasági veszteséget regisztráltak, míg Görögországban az erdőtüzek, majd az áradások által követett erdőtüzek az ország éves mezőgazdasági termésének 15 százalékát semmisítették meg.
Mindeközben a februári globális átlaghőmérséklet 1,77 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot, és ez volt a kilencedik egymást követő hónap, amikor rekordmeleg volt – közölte a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat.
A szokatlan téli hőség különösen Közép- és Kelet-Európában volt jellemző – jegyezte meg az ügynökség. Kelet-Európa egyes részein a hőmérők éjszaka több mint 10 Celsius-fokot, nappal pedig 20 Celsius-fokot mértek.
