A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: zöld HVG

Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.

Egyetlen olyan európai ország sincs, ahol megfelelő politikát alakítottak volna ki a megújuló energiaforrások – a nap- és szélenergia – minél gyorsabb elterjedése érdekében – állapítja meg friss jelentésében a berlini központú Eclareon megújuló energiás tanácsadó cég. A jelentés készítői a 27 uniós tagállamban és Nagy-Britanniában vizsgálták meg a megújulók terjedését leginkább akadályozó tényezőket, ez az első ilyen nagyszabású tanulmány a témában. Az eredmény kiábrándító.

Az Európai Unió hiába mutat elkötelezettséget a klímacélok megvalósítása és az energiarendszer ehhez történő átalakítása mellett, a megújulók valódi terjedését számos akadály hátráltatja a tagállamokban – állapították meg.

A kutatók öt kulcsterületen vizsgálták meg ezeket a korlátokat, konkrétan a
— politikai-gazdasági keretrendszer,
— piaci helyzet,
— adminisztrációs eljárások,
— hálózati szabályozás és infrastruktúra, illetve
— egyéb, a fenti kategóriába nem sorolható tényezők (többek között adóügyek, munkaerő-ellátottság, társadalmi elfogadottság) esetében.

A jelentés készítői szerint a legfőbb akadályt az adminisztrációs eljárások képezik, amelyek az országok nagy többségében átláthatatlanok, bonyolultak és rendre sokáig elhúzódnak. Komoly kihívást jelent a megújulók integrációja a terület- és környezeti fejlesztések tervezésébe, de az elektromos átviteli- és elosztóhálózathoz való csatlakozás költségei, illetve a csatlakozási folyamat átláthatósága is hátrány sok helyütt.

A fenti területeket együtt és külön-külön is értékelték, és több listát is összeállítottak az általuk számított akadályindex (Barrier Index – BI) alapján. Hat kategóriát határoztak meg, aszerint, hogy az adott országban minimális, alacsony, mérsékelt, magas, súlyos és vagy kritikus szinten akadályoztatott a megújulók terjedése. Az összegzésben a legkedvezőbb (minimális, alacsony) és a legkedvezőtlenebb (kritikus) szintet egyik állam sem érte el, és a súlyos szintet is csak egyetlen országban azonosították, ez pedig Magyarország volt.

Összességében megállapították, hogy Magyarországnak nincs megbízható és hosszú távú stratégiája a megújuló energiaforrásokra, nincsenek egyértelmű ágazati céljai és következetes szabályozási keretei – állapították meg.

A többi európai állam sem lehet azonban büszke a teljesítményére: a legjobb eredményt elérő Dánia, Szlovákia, Németország, Finnország, Hollandia és Luxemburg esetében meghatározott 0,80 alatti érték is csupán azt jelenti, hogy a megújulók elterjedése mérsékelten akadályoztatott náluk.

Magyarország nem csak az összesítésben, de az öt kulcsterület közül háromban, így a politikai és gazdasági keretrendszert, az adminisztratív folyamatokat, a hálózati szabályozást és infrastruktúrát tekintve is a legrosszabb értékelést kapta, és egyéb kategóriában pedig a negyedik legrosszabbat.
A politikai és gazdasági keretrendszer esetében az erős atomenergia-fókusz miatt értékelték le. A jelentésben konkrétan megnevezték Paks II.-t, mint amivel szemben alávetett helyzetbe került a megújulók fejlesztése. Azt elismerik a készítők, hogy a napenergiás fejlesztések “robusztus” módon terjednek, de jelzik azt is, hogy ha nem kapna ilyen magas prioritást az atomenergia, akkor még nagyobb lehetne a terjedés üteme.

Az adminisztratív eljárások esetében kritikus a helyzet, elsősorban a 2016-ban bevezetett, a szélenergia alkalmazását gyakorlatilag ellehetetlenítő szabályozás miatt. Ezzel nem csak megtiltották a turbinák építését a települések határától számított 12 kilométeres körön belül, de más mellett korlátozták teljesítményüket és méretüket is: egy-egy turbina legfeljebb 2 megawattos és csak 100 méter magas lehet.

A hálózati szabályozást és infrastruktúrát tekintve a fő problémának azt találták, hogy ez az egyes országrészekben még mindig szűk keresztmetszetet jelent, de a jelentésben a technikai mellett adminisztrációs akadályt is azonosítottak: a megújulóval termelni szándékozóknak csak díj ellenében bocsátanak rendelkezésére adatokat a csatlakozási pontokról. Ez ugyanakkor változóban van, és inkább a nagy termelők számára jelent problémát, mint a háztartási napelemes rendszerek kiépítőinek.

Az egyéb kategóriában a szakemberhiányt találták problémának, mivel a szakemberek közül sokan nyugat-európai országokba költöztek, ami főként a kisebb méretű fejlesztéseket hátráltatja. Keveslik a képzési lehetőségeket is, ami nem csak a megújuló energiával termelő erőművek építésére, de üzemeltetésére is kedvezőtlenül hat.

A kutatás még jóval az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja előtt íródott, de készítői már a bevezetőben is utalnak arra, hogy komoly igény támadt az unióban az orosz gáztól való függés mielőbbi csökkentésére.

“Ha az európai nemzetek és az Európai Unió komolyan gondolják az orosz gáztól való függőség csökkentését akkor el kell hárítaniuk ezeket az akadályokat, hogy a szél- és napenergia-fejlesztések nagyobb ütemben valósulhassanak meg a következő években” – állapítják meg. Arra is emlékeztetnek, hogy ha a kontinens szeretné elérni, hogy a globális felmelegedés üteme ne haladja meg a Párizsi Egyezményben célul tűzött legfeljebb 1,5 Celsius-fokot a század végére, akkor kulcskérdés az energiaszektor karbonmentesítése, ez pedig csak a megújuló források minél gyorsabb kiaknázásával lehet elérni.

Mint a Zöld HVG idézi: „A magyar energiapolitika erős mértékben nukleáris fókuszúvá vált az elmúlt években, amely elnyomja, alárendelt helyzetbe hozta a megújuló energiás és ahhoz köthető (pl. hálózati) fejlesztéseket – ez az egyik, általánosabb magyarázat Magyarország rossz helyezésére. Ugyanakkor a szélerőművek elhelyezésére vonatkozó telepítési korlátok gyakorlatilag a szélenergia totális tiltását eredményezik Magyarországon. Ez ebben a formában akkor is szinte példa nélküli gyakorlatnak mondható, ha más uniós országokban is vannak különböző területi korlátozások. Azután, hogy Oroszország háborút indított Európában, a Paks2 erőmű amúgy is nehézkes ügye várhatóan egy időre teljesen lekerül a napirendről, illetve a szankciók bevezetése további csúszásokhoz vezethet. Ez méginkább szükségessé teszi, hogy a magyar kormány új, a megújuló energiára – beleértve a szélenergiát is – sokkal nagyobb hangsúlyt helyező programot alakítson ki. Ez, mint ahogy Európában számos országban, a jelenlegi adminisztratív akadályok megszüntetésére kell helyezze a hangsúlyt, és támogatási és elszámolási rendszerektől kezdve az energiaközösség létrejöttének ösztönzésén át az engedélyezési eljárás egyszerűsítéséig biztosítja akár befektetők, akár magánszemélyek egyéni beruházásaihoz az ösztönzést és a stabil hátteret” – kommentálta a az eredményeket magyar szempontból John Szabó, a Világgazdasági Intézet kutatója, aki maga is közreműködött az Eclareon jelentésének elkészítésében.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek