A rovat kizárólagos támogatója

Európaszerte több mint 270 civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amelyet csütörtökön kaptak meg az Európai Parlament (EP) tagjai. A levélben a civilek a Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi reformjával kapcsolatos aggodalmaiknak adnak hangot, megemlítve, hogy az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési (AGRI) Bizottsága meglehetősen vitatható módon készítette elő a témát a március 13-ai plenáris szavazásra.

A március 13-án esedékes szavazásnak óriási jelentősége van, hiszen a KAP az Európai Unió költségvetésének 40%-át adja és azért is különleges, mert az EP képviselőknek most először van lehetőségük döntést hozni az EU mezőgazdasági politikájának jövőjéről. Az AGRI Bizottságnak nem sikerült előretekintő döntéseket hoznia, amelyek hosszútávon javítanák a gazdálkodás életképességét, választ adnának a vidéki közösségek gazdasági és szociális problémáira, illetve megoldanák az élelmiszer-biztonság kérdését. Amennyiben a jelenlegi javaslat kerül elfogadásra, a pénz nagy része továbbra is olyan támogatásokra fog elfolyni, amelyek nemcsak környezetünket károsítják, de ezrével szüntetnek meg munkahelyeket is. Kevesebb forrás jut így az egészséges élelmiszerek termelésére, a fenntartható gazdálkodási módokra, , valamint a fejlődő országokra és az állatjólétre is.

A nyílt levél aláírói számtalan ágazatot képviselnek a gazdálkodóktól az állatjóléti, környezetvédelmi, egyházi, fejlesztési és egészségügyi szervezetekig és közműszolgáltatókig. Ezek a szervezetek arra szólítják fel az EP képviselőket, hogy a köz érdekét tartsák szem előtt a márciusi, KAP-ról szóló szavazáson. Az Európai Parlament már bizonyította, hogy képes jó döntéseket hozni, amelyek a környezet, a társadalom és a zöld gazdaság érdekeit szolgálják, legutóbb éppen a Közös Halászati Politika szabályozásával kapcsolatban.
“Több mint 270 európai civil szervezet, amelyek az állampolgárok tízmillióit képviselik, nem szabad ignorálni. Az AGRI Bizottság javaslata csupán bizonyos csoportok érdekeit képviseli, és nem a köz érdekét.” – mondta Faustine Defossez, az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) mezőgazdasággal foglalkozó szakértője. “Az Európai Parlament képviselői nem hagyhatják figyelmen kívül az állampolgárok kérését! A plenáris ülésen a KAP zöldítése mellett kell szavazniuk, amely kötelező intézkedéseket ír elő minden támogatásban részesülő gazdálkodó számára, és biztosítja, hogy a pénzünk a közjó érdekében kerül felhasználásra.” – tette hozzá.

Sébastien Godinot, a WWF Európai Irodájának közgazdásza kifejtette: “Az EP AGRI Bizottsága egy olyan javaslatot szavazott meg, amely kétszer ad a gazdáknak támogatást pontosan ugyanazért a környezetvédelmi tevékenységért. Ez az egyik olyan pont, amelyet az EP-nek el kell utasítania. Nem csak azért, mert ez ellentétes az uniós joggal, hanem azért is, mert így – ezen a címen – évente több milliárd eurót vesznek el a környezetvédelmi programoktól, amelyek költségvetését már így is jelentősen csökkentették. Az így keletkező hiány közvetlenül és fájdalmasan érezhető lesz, mivel egyrészt a jelenlegi gazdálkodási rendszer folytatódik tovább, másrészt elszalasztjuk a lehetőségét is annak, hogy olyan komoly problémákra találjunk megoldást, mint az éghajlatváltozás vagy a biológiai sokféleség csökkenése.”

“Megdöbbentő látni, hogy az AGRI Bizottság tagjainak többsége úgy gondolja, hogy nem kell tiszteletben tartani az Európai Unió saját jogi szabályozását, amikor a támogatásokról van szó.” – mondta Trees Robijns, a BirdLife Europe uniós mezőgazdaságért felelős szakembere. “Az európai civil szervezetek azon az állásponton vannak, hogy ez a fajta hozzáállás nem tartható tovább. Az Európai Parlamentnek változtatnia kell ezen és el kell érnie, hogy mindenki tiszteletben tartsa a törvényeket.”

Az AGRI Bizottság döntésével aránytalanul nagy hangsúlyt fektet a bevételeket stabilizáló, költséges biztosítási rendszerekbe, amelyek bátorítják a kockázatvállaló, de kizárólag a nagy hasznot szem előtt tartó cégeket. Ehelyett a KAP 2. pillérébe egy elemeiben összefüggő, és fenntartható gazdálkodási forma támogatását kell beépíteni, amely az 1. pillér szigorú környezetvédelmi követelményeire épül. Az EP képviselőknek a Közös Agrárpolitikát az ökológiai, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság irányába kell vinniük, azáltal, hogy a környezetvédelmi befektetéseknek, valamint a társadalom és gazdaság minőségi javulásának biztosítanak előnyt. A változás előmozdításához a magas természeti értékű (HNV) gazdálkodást, és a biogazdálkodást támogató tematikus alprogramok kialakítására van szükség, mivel ezekben találkoznak a fenntartható vidékfejlesztésre törekvő intézkedések.

“Az AGRI Bizottság javaslata azoknak a gazdálkodóknak kedvez, akik eddig is jelentős mezőgazdasági támogatásokat kaptak az uniótól. A status quo fenntartása további hasznot jelentene számukra, azonban a jelenlegi javaslat biztosan nem hasznos általában Magyarországnak, és a magyar gazdáknak. A civil szervezetek által javasolt változtatások ugyanakkor azt eredményeznék, hogy a mezőgazdasági támogatások igazságosabban lennének elosztva, erősödne az agrár-környezetvédelmi programok rendszere. A zöldebb agrárpolitika nem csak természet- és környezetvédelmi vonalon éreztetné pozitív hatását, hanem társadalmi, gazdasági és még egészségügyi szempontból is kedvező változásokat hozhatna Magyarországon.” – hangsúlyozta Prommer Mátyás, a közép-európai civil természetvédelmi szervezeteket tömörítő CEEweb főtitkára.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek