Az európai országok eltérő adópolitikát alkalmaznak a fogyasztói energiaárakra, így jelentősek a különbségek az egyes országok villamosenergia- és gázszámláiban. Magyarországon főleg az adó magas.
Az Ukrajna elleni orosz inváziót követő energiaár-emelkedés keményen sújtotta a háztartásokat, különösen az alacsony jövedelmű családokat. Bár az árak némileg stabilizálódtak, az energiaszámlák még mindig sokak számára jelentenek terhet.
A gáz- és villamosenergia-költségek nagy részét adók teszik ki, és ezek Európa-szerte igen eltérőek. Egyes országok támogatásokat vagy juttatásokat nyújtanak a háztartások támogatására. Ezekben az esetekben az adók akár negatív értékként is megjelenhetnek.
Az Energie-Control Austria, a MEKH és a VaasaETT által összeállított háztartási energiaár-index (HEPI) az európai fővárosok lakossági villamosenergia- és gázárait követi nyomon. A bontás az energia- és elosztási költségek mellett az energiaadókat és az általános forgalmi adót is mutatja.
2024 áprilisában az összes adó átlagos aránya a háztartási villamosenergia-árakban az EU fővárosaiban 22% volt – ez 8% energiaadóból és 14% áfából tevődik össze. Ez az arány az amszterdami -26%-tól a koppenhágai 49%-ig terjedt, amelyet a stockholmi 41% követett. Az uniós fővárosok átlaga 22%.
Negatív adó Amszterdamban és Luxemburgban
Amszterdamban az energiaadók aránya mínusz 43% volt, míg a hozzáadottérték-adó 17%, ami jelentős negatív adóhányadot eredményezett. Ezt a hatást figyelmen kívül hagyva az áfa az ármegoszlás 17%-át teszi ki.
A HEPI jelentése szerint 2020 januárjától egy átlagos amszterdami fogyasztó nulla energiaadót fizet, mivel az adójóváírás megnövekedett összege meghaladja a feltüntetett energiaadó összegét. Ráadásul, az adójóváírást meghaladó összeg után visszatérítést kapnak. A cél a villamosítás ösztönzése és a gázfűtésről és -készülékekről való leválás.
Hasonló esetet látunk Luxemburgban, ahol az energiaadó -13%, az ÁFA pedig 7%. Az ottani politika célja az árak stabilizálása a 2022-es szinten.
Vallettában, Nicosiában és Dublinban az adók aránya a villanyszámlákban szintén viszonylag alacsony – 11% vagy annál kevesebb.
A két északi fővároson kívül az összes adó aránya több más városban is meghaladja a 30%-ot, így Brüsszelben (37%), Berlinben (34%), Oslóban (33%), valamint Madridban és Helsinkiben (32%).
A gázadók meghaladják a villamosenergia-adók mértékét az EU fővárosaiban
A lakossági végfelhasználói gázárak esetében az adók átlagos aránya az EU fővárosaiban 28%, ami magasabb, mint a villamos energia esetében. Ez az arány Zágrábban 5% és Amszterdamban 49% között mozog.
A holland fővárosban a lakossági földgázfelhasználók energiaadója a végfelhasználói ár mintegy 32%-át teszi ki.
Amszterdam után Berlinben (40%), Bécsben (32%), Rómában és Stockholmban (mindkettő 31%), valamint Párizsban (30%) a legmagasabb az összes gázadó.
Ezzel szemben a horvát főváros után Athén (9%), Belgrád (9%) és London (11%) a legalacsonyabb teljes adóhányadot regisztrálta a lakossági gázárakban.
Az energiaadó-különbségek mögött meghúzódó fő tényezők
„Az energiaadók a nemzeti politikáktól, a környezetvédelmi tervektől és általában a különböző piaci struktúráktól függenek” – mondta Rafaila Grigoriou, a HEPI projektvezetője és a VaasaETT görögországi irodájának vezetője, valamint Ioannis Korras, a VaasaETT vezető energiapiaci elemzője az Euronews Businessnek.
Megjegyezték például, hogy Dánia a magas energiaadókat a zöld energiára való áttérés eszközeként használta fel, támogatva a megújuló energiarendszerekbe (RES) történő beruházásokat és az energiahatékonyságot, így az ország vezető szerepet tölt be a szélenergia területén.
A nemzeti politikák szerepe az energiaadóztatásban néhány esetben különösen egyértelmű. Grigoriou és Korras hangsúlyozta, hogy a fogyasztók Amszterdamban fizetik a legmagasabb földgázadót Európában, amit a gázfogyasztás csökkentését célzó nemzeti éghajlat-politika vezérel. Ezzel szemben a háztartások jelentős adókedvezményt kapnak a villanyszámlájukra.
„Ennek célja a gázfűtésről való elmozdulás ösztönzése és a villamosítás előmozdítása” – tették hozzá.
Adóhányadok vs. névleges költségek
Amikor városokat vagy országokat hasonlítunk össze, fontos különbséget tenni az energiaszámlákban szereplő adók aránya és a ténylegesen fizetett összeg között. Ezek különböző mutatók, mivel az adó teljes összege az alapul szolgáló energiaáraktól függ.
Például a villamos energia adóhányada Rómában és Budapesten egyaránt 21%. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztók abszolút értékben ugyanannyit fizetnek. Budapesten a 21% 1,92 c€/kWh, míg Rómában 6,8 c€/kWh – ez jelentős különbség.
A háztartási végfelhasználói villamosenergia- és gázárak jelentősen eltérnek Európa-szerte. A HEPI adatai szerint 2025 áprilisában a villamosenergia-árak a budapesti 9,1 c€/kWh és a berlini 40,4 c€/kWh között mozogtak. A gázárak a budapesti 2,5 c€/kWh-tól a stockholmi 34,1 c€/kWh-ig terjedtek.
Interaktív grafikonok a forráscikkben >>>
Elindult a támadás a szabad sajtó ellen. Segítsd munkánkat!
Ha Halász János „A közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatát elfogadja az Országgyűlés, akkor Magyarország a független nyilvánosság és közélet korlátozásában a putyini Oroszország szintjére lép. A háborús agresszor Oroszország szintjére. Vagy egy kicsit azon túlra. Ha fontosnak tartod a naprakész zöld információkat, kérjük támogasd munkánkat amíg büntetlenül lehet.
