Egy új vizsgálat szerint a klímaváltozás elősegíti, hogy a terményeket támadó kártevők és betegségek elterjedjenek a világon.
Az Exeteri és Oxfordi Egyetem kutatói kiderítették, hogy a kártevők évente átlagosan 3 kilométert tesznek meg. Az északi és déli pólus felé haladnak, megtelepednek olyan területeken is, amelyek korábban túl hidegek voltak számukra. A vizsgálatot a Nature Climate Change folyóirat publikálta.
A jelenlegi becslések szerint a termények 10-16 százaléka veszik el betegségek miatt világszerte. A kutatók figyelmeztetése szerint az emelkedő globális hőmérséklet súlyosbíthatja eme problémát. Dan Bebber, a kutatás vezetője szerint a globális élelmiszerbiztonság az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a következő néhány évtizedben szembe kell néznünk. A probléma vizsgálatához a kutatók 612 kártevő és kórokozó adatait vették szemügyre, amelyeket az elmúlt több mint 50 évben gyűjtöttek be világszerte. Ezek között megtalálhatóak gombák, úgymint a búzalevélrozsda, amely Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában tarolja le a terményeket; rovarok, mint a fenyőszú, amely az Egyesült Államokban okozza a fák pusztulását, illetve baktériumok, vírusok és mikroszkopikus fonálférgek.
Az egyes élőlények terjedése eltérő volt: bizonyos pillangók és rovarok gyorsan terjeszkednek (évente mintegy 20 kilométeres sebességgel), míg egyes baktériumfajok alig moccantak. Átlagosan azonban a kártevők 1960 óta évente 3 kilométert haladtak. Bebber szerint a megoszlás tekintetében az Egyenlítőtől távolodó, a pólusok felé tartó mozgást észleltek. Úgy hiszik, hogy elsősorban a termények globális kereskedelme felelős a kártevők és kórokozók országról országra terjedéséért. Ugyanakkor az élőlények csak akkor tudják megvetni lábukat az új területeken, ha a feltételek megfelelőek, ezért úgy vélik, a melegedő hőmérsékletek teszik lehetővé a magasabb fölrajzi szélességeken való túlélést.
„A legmeggyőzőbb hipotézis, hogy a globális felmelegedése okozza a mozgást. Erre jó példa a krumplibogár esete. A melegedés úgy tűnik, lehetővé tette, hogy Európán keresztül északra, Finnországba és Norvégiába is elterjedjen, ahol a hideg telek normál esetben visszaszorítanák” – mondja a kutató. A szakemberek szerint több információra van szükség a kártevők és betegségek hollétéről, illetve mozgásáról ahhoz, hogy a probléma mértékét teljesen fel lehessen tárni. „Ezenkívül védeni kell az országhatárokat, karantén alá kell helyezni a növényeket, és így csökkenteni annak esélyét, hogy a kártevők bekerüljenek egy mezőgazdasági rendszerbe.”
Kapcsolódó anyagok:
