A rovat kizárólagos támogatója

Falcot 8 év aktív szolgálat után nyugdíjazták. A mérgezett ragadozómadár tetemek után nemrég a kaszálások okozta természeti károk felmérésében is bevetették a méregkereső kutyát. Sajnos sok munkája volt, mivel rengeteg fürge gyík, fácán, mezei nyúl, őz, mezei pacsirta, fürj, mezei pocok, güzüegér, és pirókegér nem tudott elmenekülni a gyilkos gépek elől.

Ha azt mondom Falco, a természetvédelemben, de főleg a madárvédelemben tájékozottak egyből tudják, hogy arról a németjuhászról van szó, aki már több éve eredményes segítője a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület méreg-és tetemkereső munkájának. Ill. az egyik főszereplője ennek az egységnek. Eddig a mérgezett főleg nagytestű védett és fokozottan védett ragadozómadarak pusztulásainak felderítésében segédkezett Falco, nemrég viszont a kaszálások okozta természeti károk felmérésében is bevetették a méregkereső kutyát, mint arról mi is beszámoltunk nemrég. Mai podcasunkben erről mesél Deák Gábor az MME méreg-és tetemkereső kutyás egységének vezetője, mérgezésmegelőzési koordinátora.

Az iparszerű mezőgazdaság térhódításával az alkalmazott technológiák fejlettebbé, a gépek nagyobbakká és hatékonyabbakká váltak, ezzel párhuzamosan viszont az agrárterületek állatvilága komoly veszélybe került. Míg a hagyományos gazdálkodás során a széna betakarítása fokozatosan, hosszabb idő alatt történt, és a kézi kaszálás elől a fészkelő, pihenő állatoknak volt idejük és lehetőségük elmenekülni, addig az egyre nagyobb sebességgel és vágásszélességgel dolgozó kaszagépek megjelenésével a pengék elé kerülő állatok túlélési esélye rendkívüli mértékben csökkent. A kaszálás okozta károk mérséklése, megelőzése mind természetvédelmi, mind vadgazdálkodási szempontból fontos, hisz az elpusztult állatok között éppúgy találunk védett és fokozottan védett fajokat, mint apróvadakat: mezei nyulakat, fácánokat, valamint őzgidákat. Az elkaszált állatok bomló tetemei a szálas takarmányba keveredve állategészségügyi kockázatot is jelentenek, ezért itt a gazdálkodók érdekei is megegyeznek a természetvédelem és a vadgazdálkodás szempontjaival.


A megoldás a lassabb munkavégzés, a vadriasztó lánc használata, és/vagy a kiszorító kaszálás lenne Deák Gábor szerint.

Hogy pontosan milyen mértékű lehet a kaszálás okozta elhullás, arról eddig nem igazán születtek tanulmányok, hisz a kisebb gerinces állatok tetemeinek egyedi felkutatása meglehetősen nehéz feladat. A MATE, Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem (a közelmúltig Szent István Egyetem) kutatói, Katona Krisztián és Bíró Zsolt, valamint Deák Gábor az MME méreg-és tetemkereső kutyás egységének vezetője, Falco, a hatéves németjuhász segítségével egy jászsági mintaterületen végeztek felméréseket a kaszálás okozta pusztulással kapcsolatban.

Vízisikló és fürge gyík frissen kikaszált tetemei kép: Deák Gábor

Eredményeikről a Journal of Vertebrate Biology című neves cseh szaklapban számoltak be. Falco a vizsgált, közel 100 hektáros területen 149 kaszálásnak áldozatul esett állatot talált. A kaszálás okozta pusztulásban a leginkább érintett gerinces csoport a hüllőké volt, ezek az összes talált tetem 57 %-át jelentették, 30 %-a emlős, ezen belül is többségében rágcsáló volt, 6 %-ot tettek ki a madarak. Az összes tetem 11 %-a őz volt, de találtak mezei nyulakat és fácánokat is, ami jelzi, hogy a gépi kaszálás nem csupán természetvédelmi probléma, de vadgazdálkodási szempontból is károkat okoz.

Bugyi külterülete terepmunka Deák Gábor MME mérgezés-megelőzési koordinátora  2019.09.26 fotó: Németh András Péter

Nyitókép: Deák Gábor Falcoval. fotó: Morvai Szilárd

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás