A városi fák levelén megtapadó por megmutatja, hogy mennyire szennyezett a levegő.
Az infrastrukturális és technikai fejlődésnek köszönhetően az emberi népesség nagy része városokban és városi zöld övezetben él. Számos tanulmány elemezte a városiasodásnak a talaj-, víz- és levegőminőségre kifejtett hatását. Ezen tanulmányok alapját az urbanizációs hatására kialakult gradiensek képezik: a gradienseknek egyik végpontján az emberi tevékenység által terhelt élőhelyek, míg másik végpontján természetes, közvetlen emberi tevékenységektől mentes élőhelyek találhatóak. A megfelelően kiválasztott indikátor szervezetek használatával lehetőség nyílik a városaink levegőminőségének tanulmányozására. Erre a célra tökéletesen alkalmasak a vegetációs periódusban gyűjtött falevelek. A falevelek felületén különböző méretű szőröket és a levél fonákon különböző méretű és sűrűségű gázcserenyílásokat találunk. A levélfelületen található szőrök képesek összegyűjteni a levegőben szálló apró porszemcséket, míg a gázcserenyílások a levegőben található szennyezőanyagokat képesek abszorbeálni. A levélfelületen megülepedett pormennyiség mellett lehetőségünk van a megülepedett por, valamint a levélszövetben felhalmozódott toxikus elemek mennyiségi meghatározására is. A városiasodás légszennyezettségre kifejtett hatását tanulmányoztuk egy urbanizációs gradiens mentén Debrecen városában 5 fafaj (kései meggy, Padus serotina, mezei juhar, Acer campestre, kőrislevelű juhar, Acer negundo és nyugati ostorfa, Celtis occidentalis) leveleinek vizsgálatával.
Acer campestre levélfelszínének scanning elektonmikroszkópos felvétele.
Eredményeink azt mutatják, hogy a levélfelületen megülepedett por mennyisége nem változott az urbanizációs gradiens mentén. A vizsgált fafajok levele eltérő pormennyiséget kötnek meg. Azon fajok esetében nagyobb pormegkötő képességgel lehet számolni, melyek levélfelületén nagy számban találhatók szőrök. Ilyen faj a Celtis occidentalis és az Acer negundo. A gázcserenyílások szerepe a légkörben található szennyezőanyagok megkötésében fontos. Az apró gázcserenyílások a legnagyobb számban az Acer negundo, míg a legkisebb számban a Padus serotina levélfonákán voltak jelen.
Celtis occidentalis levélfelszínének scanning elektonmikroszkópos felvétele.
Padus serotina levélfonákának scanning elektonmikroszkópos felvétele.
A levelek anatómiai és morfológiai sajátosságai fontos szempontok annak meghatározásában, hogy mely fajok használhatók hatékonyan a levegőminőség vizsgálatára. Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált fajok közül a Celtis occidentalis és az Acer negundo a legalkalmasabb a légszennyezettség tanulmányozására városi környezetben.
Simon Edina kutatása az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program-Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg. A mérésekhez szükséges műszereket a NOVO-Lab KFt. (Agilent Technologies) bocsátotta rendelkezésünkre.
Ez a tudománynépszerűsító cikk a következő tudományos közleményen alapul: Simon et al. (2014). Elemental concentrations in deposited dust on leaves along an urbanization gradient. Science of the Total Environment.
