A Fényi-erdő egy különösen értékes részletének tarvágása kapcsán az utóbbi napokban több szakmai megszólalás is született. A Mátra Múzeum blogján most egy kiváló hazai rovarász-zoológus osztja meg gondolatait – olyan szakember, aki nemcsak hogy mélyrehatóan ismeri a magyar és európai rovarfaunát, de szenvedélyesen ki is áll annak védelméért.

Ez a bejegyzés nem jogi vitába száll be, nem paragrafusokkal érvel, hanem elsősorban az itt található bogárvilág ritka képviselőit bemutatva rávilágít a Fényi-erdő lenyűgöző fajgazdagságára – arra az értékre, amely pótolhatatlanul elvész egy-egy tarvágással.
A szerző Kovács Tibor kétségkívül elég radikális álláspontot képvisel: véleménye szerint az Alföld idős, természetes erdeiből egy fát sem lenne szabad kihozni. Talán sokaknak erős kijelentés – de a szakmai érvei mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Bátorliget környéke botanikai és zoológiai kutatását a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói már az 1950-es évek elején fontosnak tartották és 40 év elteltével is érdemesnek találták az értékes élővilágú területet újravizsgálni. Most viszont arról értesülünk, hogy egy erdőrészletet tarra vágtak a Fényi-erdőben. Sajnos nem az elsőt…
Ez csak egy tölgy ág, 4 nagy hőscincér biztos halott… kép: Kovács Tibor

Most sajnos egy síkvidéki kocsányos tölgyes, a bátorligeti Fényi-erdő példáján is be tudom mutatni a bogárvilágot is érintő negatív hatásokat. Itt az elején felhívom a figyelmet, a Fényi-erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, a Natura 2000 hálózat része. Bátorliget környéke botanikai és zoológiai kutatását a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói már az 1950-es évek elején fontosnak tartották. Eredményeik a „Bátorliget élővilága” című 486 oldalas könyvben jelentek meg Székessy Vilmos szerkesztésében 1953-ban. A múzeum kutatói 40 év elteltével is érdemesnek találták a területet újravizsgálni. A születő két kötetet „The Bátorliget Nature Reserves – after forty years 1-2” (1 – 498 oldal, 2 – 349 oldal) Mahunka Sándor szerkesztette, megjelenési évük 1991.

Először 1993-ban, 28 évesen jártam a Fényi-erdőben. Akkor már tudtam különbséget tenni a természetes, természetközeli erdő és a „sok fa együtt” között – erre Werner Ervin mosonmagyaróvári gimnáziumi tanár, botanikus barátom nyitotta rá szemem, elmém. A síkvidéki Fényi-erdő idős tölgyesének látványa lenyűgözött… Milyen információk nyerhetők ki egy bogárfaunisztikai cikkből?

Olvasd el a cikket, és merülj el az erdei rovarvilág rejtett kincseiben – mert amit nem ismerünk, azt megvédeni sem tudjuk.

Kapcsolódó anyagok:

Tarra vágott a Nyírerdő Zrt. 3 hektárt a Fényi-erdőben

Zöld hét 2025/1 ÚJRAINDULTUNK!