A rovat kizárólagos támogatója

2012-ben ugyan még első fokon elutasította az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Győr) a Bakonyi Erőmű Almásfüzítőre tervezett létesítményének környezetvédelmi engedélykérelmét, most megkapta a 2 x 435 MW-os fejlesztésre az engedélyt, igaz, 6 hónapos próbaüzemet kötöttek ki.

A korábbi elutasítás indoka szerint a 870 megawattos, gázüzemű áramtermelő erőmű a Dunából termelné ki a vizet és oda is vezetné vissza a hűtővizet, mellyel a működése során több (kb. 20) kilométeren át megnövelné a folyó vizének hőmérsékletét, ezzel mind a melegebb víz, mind a mederrendezés Natura 2000-es élőhelyeket semmisítene meg, csökkentené az őshonos halfajok életterét. A hatóság határozatában rámutatott, hogy a mederalakítási munkák során 4 hektár természetközeli állapotú területet kell feltölteni, így egy hektáros puha ligeterdő állomány semmisülne meg, továbbá a víz felmelegedése miatt az őshonos fajok helyét agresszíven terjedő fajok foglalnák el.
További ellenérvként merült fel a civilek részéről, hogy az éves szinten kétmillió köbméter hűtővizet az almásfüzítői vörösiszap-tározók kazettáin keresztül vezetnék a folyóba, ami további nagy kockázatot jelenthet. Aggályként merült fel továbbá a létesítmény nitrogén-oxid, korom és szén-monoxid kibocsátása is. A civil szervezetek jogi segítséget kérve véleményezték is az engedélyezi eljárást, nem is eredménytelenül.

Az elutasító határozatot követően a Bakonyi Erőmű Zrt. a határozat felülvizsgálatát kérte, ám a határozatot a Felügyelőség továbbra is helybenhagyta. Ezt követően az Erőmű képviseletében eljáró ügyvéd a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményező keresetet nyújtott be 2013-ban.  A következő információ, hogy a Felügyelőség Almásfüzitőn közmeghallgatást tartott az ügyben, melynek hanganyaga a honlapjukon elérhető. Majd következik az új határozat, melyben a Felügyelőség az engedély megadása mellett döntött.

A Felügyelőség új határozatát azzal indokolja, hogy a korábban benyújtott tervektől eltérően a jelenlegi tervek szerint a Bakonyi Erőmű Zrt. a felmelegített vizet nem vezeti közvetlenül vissza a Dunába, hanem először hűtőtornyokban tárolják, emiatt elhanyagolható mértékű hőterheléssel lehet csak számolni, hiszen a visszavezetett hűtővíz hőmérséklete a környezeti hőmérsékletet csupán 1-3 C fokkal haladja meg. Szerintük a hűtőtornyok alkalmazásának technológiája „vélhetően” kisebb változást fog okozni a Duna élővilágában az előző tervekhez képest. A módosított tervekben az erőműt és a járulékos létesítményeit is több ponton áttervezték, a hatóság szerint ezzel minimálisra csökken a természetvédelmi érdekek sérülése. A korábbi tervekben a vízvezetékek nyomvonala átvágta volna a zagytározót és azok gátjait, a jelen tervekben viszont ezek a vezetékek megkerülik a zagytározót, nyugatra és északra érik el a Dunát. A korábbi tervekben szereplő 4 hektárnyi terület feltöltése, melynek során Natura 2000-es területek sérültek volna meg, jelen tervekben 0,1 ha-t vesz igénybe e területekből.

Levegővédelem

A földgázüzemű tüzelőberendezések legjellemzőbb légszennyező-anyag kibocsátása a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid, mely szintén komoly ellenpontként szerepelt a civilek érveiben. Az új tervek szerint az erőműben a primer technikákat fogják alkalmazni, hogy a kibocsátásokat a határérték alatt tudják tartani.
Mindezen szempontok, valamint a határozatban felsorolt többi tényező alapján látta úgy a hatóság, hogy az előírások betartása mellett a létesítmény az elérhető legjobb technikai követelményeknek megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért megadta az egységes környezethasználati engedélyt 10 éves időtartamra.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás