Év elején súlyos természetkárosítás történt Tiszaugnál, augusztusban pedig ismét dolgoztak a motorfűrészek. Az érintett területen olyan helyszínen történt fakitermelés, ahol a környezetvédelmi engedély szerint ez tilos volt. Az ügyben nyomozás indult, az illetékesek egymásra tolnák a felelősséget.
„Lassan több lesz már a rendőrautó ebben az erdőben, mint a fa” – mutatott körbe Lőcsei István egyéni vállalkozó a Tiszaug-Tiszakürt tiszai árterén, ahol az M44-es úthoz kötődő híd épül. Az impozáns híd lábánál látható: a már korábban is szakmai viták kereszttüzében álló árvízelvezető vápa miatt is jelentős fakivágás történik, de a kijelölt és engedélyezett területen kívülre is átnyúltak a fakitermelők, kivágva olyan fákat is, amelyek életkora magas, és a természetvédelmi területen az ökológiai egyensúly miatt nagy jelentősége van- kezdte helyszíni beszámolóját Kármán Irén az átlátszón.
Az átlátszó, és a greenfo is korábbi cikkében megírta, hogy a régi Tiszaugi híd lábánál a 80-100 éves feketenyár erdőt tarolták le láncfűrésszel tavasszal a „VTT hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című projekt keretében. A Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai már akkor is jelezték az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, hogy a vágások túlnyúlnak a kijelölt területeken, és védett állatok, főként ritka madár-és denevérfajok, valamint növények találhatók a környéken. Akkor az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal az alvállalkozót 187 500 forint természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.
Ám ez nem jelentett akadályt abban, hogy a híd túloldalán, az épülő új híd irányából is elinduljon a „tervszerű erdőművelés”, ahogy a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) igazgatója, Lovas Attila megfogalmazta levelében.
„Az ehhez szükséges engedélyek megvannak, a projekt környezetvédelmi engedélye alapján a fakitermelés 2020. augusztus 1. után végezhető” – írta a KÖTIVIZIG megkeresésünkre igen gyorsan, ami azért is meglepő, mert korábbi cikkünkhöz a KÖTIVIZIG nem nyilatkozott, kizárólag az Országos Vízügyi Igazgatóság sajtószóvivőjén keresztül kaptuk meg a hivatalos álláspontot.
A tavaszi „fakitermelési projekthez” képest viszont az idén augusztusi „mutyi fakivágás” elérte a hatóságok ingerküszöbét, és rendőrségi feljelentés született. Rendőrök helyszíneltek augusztus 5-e után a területen, tanúkat hallgattak ki, jegyzőkönyveztek és az eljárás természetkárosítás miatt elindult, nyomozati szakban van, vádemelés még nem történt.
Lovas Attila szerint 2020. augusztus 4-én a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park területileg illetékes szakemberei, a kivitelezővel és a fakitermelést végző alvállalkozóval közösen bejárták a területet, a szükséges egyeztetéseket elvégezték, majd a megállapodás szerinti területekre (1B és 1C2) műveleti lapot állítottak ki, amely meghatározta, hogy csak ezeken az erdőrészleteken kezdhető meg a fakitermelés.
A 2020. augusztus 7-i helyszíni bejárás alkalmával azonban észlelték, hogy a vállalkozó a Tiszaug 1C4 fakitermelését kezdte meg, amelyre műveleti lapot nem állítottak ki. A terület bejárása során azt is megállapították, hogy 40 méter hosszan egy olyan erdőrészletbe is belevágott az alvállalkozó, ahol fakivágás nem volt végezhető és nem is volt tervezett.
A bejáráson résztvevők jegyzőkönyvben azonnal rögzítették az engedély nélküli fakitermelés tényét, amelyet a projekt fővállalkozójának megbízásából egy alvállalkozó hajtott végre. A KÖTIVIZIG haladéktalanul kezdeményezte a kivitelező vezetőjénél az alvállalkozó kizárását a projektből, amely augusztus 10-én meg is történt. Az igazgatóság 2020.08. 11-én természetkárosítás alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a területileg illetékes Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon.
Maradjon meg a Csarna völgy ősvadonnak! Eltűnt az egyik legidősebb erdő – leirtották a Bükk hg-ben Tar-kőnél az őserdő egy részét. Brutális favágás a Tisza-menti ártérben Tiszaugnál, Tényleg meg kell fiatalítani a védett erdőket? – csak egy pár cikkcím, téma abból a 476 tételes listából, ami a greenfon Gálhidy Lászlóval kapcsolatban megjelent bejegyzéseket tartalmazza. Podcastunkban a WWF Magyarország erdőprogramjának vezetőjével Sarkadi Péter beszélgetett.
Az alvállalkozókat okolják
A Tiszaug-Tiszakürt térségében dolgozó al-alvállalkozók működését egyelőre vizsgálja az illetékes kormányhivatal, a Bács-Kiskun megyei erdészeti hatóság, hogy egyáltalán kiderüljön: kik voltak és lehettek bevonva alvállalkozóként az illegális fakivágásba.
„Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma a VTT hullámtér rendezése a Közép-Tiszán elnevezésű (KEHOP-1.4.0-15-2016-00014 azonosító számú) projekt kivitelézésére a közbeszerzésen nyertes KÖTIVIÉP ’B Kft-vel szerződött, a munkába bevonandó alvállalkozókkal azonban a kivitelező cég kötött megállapodást” – írta az átlátszó megkeresésére Laczi Zoltán PR referens a KÖTIVIZIG Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Osztályáról.
Kocsi Mihály a KÖTIVIÉP ’B ügyvezetője az átlátszónak elmondta, hogy a tószegi székhelyű (Attila út 34.) és tiszaföldvári telephelyű (09/3 Kovács major faüzem) Szabózofa Kft-vel kötöttek alvállalkozói szerződést. Az ügyvezető megerősítette, hogy az engedély nélkül kivágott fák felelőseinek megállapítására, az eset pontos részleteinek felderítésére hatósági és rendőrségi vizsgálat és belső eljárás is indult, a Szabózofa Kft-vel pedig azonnali hatállyal felbontották az alvállalkozói szerződést.
A Tiszaug 1C4 területre időközben a KÖTIVIZIG megszerezte az igénybevételi, ezzel együtt a fakitermelési engedélyt is. Egyedül a munkálatok megkezdéséhez szükséges engedély nem volt meg, és a műveleti lapok sem lettek kiállítva – az utólagos engedélyeztetés némileg nehezíti az ügyben a tisztánlátást.
Szabó István, a Szabózofa Kft. vezetője az Átlátszónak azt nyilatkozta, hogy a rendőrségen tanúvallomást tett, elmondta, hogy ők is bevonták a 2014 óta dinamikusan fejlődő és 2018-ra a nettó árbevételét 564 887 000 forintról 837 713 000 forintra növelő, monori székhelyű Erdőmester Erdőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezetet.
Csordás Nagy László, az Erdőmester Szövetkezet elnöke az átlátszó kérdésére cáfolta, hogy az Erdőmester Szövetkezet bármilyen megállapodást kötött volna a Szabózofa Kft-vel, így egyelőre vizsgálat tárgya, hogy ki lehetett és volt alvállalkozó az érintett területen, mert vitatják, hogy a szövetkezetük alvállalkozó lett volna.
Az első fokú hatósági eljárás augusztus 14-én indult és 30 napja van a kormányhivatalnak, hogy kivizsgálja az ügyet. Az eljárás 30 nappal meghosszabbítható, de a mai napig határozat nem érkezett semmiről.
A Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán található ártérben tehát egyelőre vitatott az alvállalkozói lánc, ahogy a felelősség is, az engedélyezett területen is túlnyúló vágásokért.
A Pest megyei szövetkezet elnöke a lap kérdésére elmondta, hogy az Erdőmester Szövetkezetnek ugyan csak 6 főfoglalkozású alkalmazottja van, de munkától függően havi 120-140 velük vállalkozás jellegű jogviszonyban lévő partnerük is van. Ilyen partnerek valóban dolgoztak az engedély nélküli területen. Csordás Nagy László hozzátette, hogy a velük vállalkozási jellegű jogviszonyban lévő munkások nem alkalmazottak, egyéni felelősséggel vállalnak munkát, amit a munka elvégzése után 8 nappal a szövetkezetnek fizet a megrendelő és abból a szövetkezet rendezi a NAV felé a járulékokat és fizeti ki a munkatársuk javadalmazását.
A Tiszaug-Tiszakürt térségében folyó munkálatokról elmondta, hogy az augusztus 5-én a Szabózofa részéről aláírt nyomtatványt augusztus 13-án vitte be a brigádvezető, de az ügyvezető a sajtóból már augusztus 11-én értesült, hogy rendőrök járnak a helyszínen és feltehetően feljelentés lesz az engedély nélküli fakivágásból, így nem írta alá szövetkezet részéről a szerződést. A monori székhelyű szövetkezet leginkább a Duna-Tisza közén tevékenykedik, illetve Békés és Csongrád megyében, de Biatorbágy környékén is vannak érdekeltségeik.
A fakitermelés prosperáló üzletág, mutatja a szövetkezet mérlege is: 2002-es megalakulása óta a saját tőkéjét 5 021 000 forintról 60 870 000 millió forintra növelte.
Nehéz lesz eligazodni
Szabó István, a Szabózofa Kft. ügyvezetője kérdésre megerősítette, hogy augusztus 3-án munkára jelentkeztek nála a szövetkezeti hátterű emberek, akik hoztak egy formanyomtatványt a szövetkezet részéről. Korábban is dolgoztak már együtt, tudta, hogy a munkásoknak megbízható jogi hátterük van, így aláírta nekik a formanyomtatványt, amit másnap a szövetkezet képviselőjének is el kellett volna látni aláírással és pecséttel, de ez nem történt meg.
A vizsgálatot és a tisztánlátást nem segíti, hogy a korábban erdészeti igazgatóságoknak nevezett és megyehatárhoz nem kötődő hivatalokat többször átszervezték, és a hatósági központok egészen távoli településeken találhatók.
Az ügyben a felelősség nem tisztázott, mert Szabó István szerint a közte és a KÖTIVIÉP B alvállalkozói szerződésében nem volt benne, hogy a 2020. július 1-e óta kötelező szakirányítót ki biztosítja a területen. Szabó István ugyanis nem erdészeti szakember. Elmondta, hogy a munkálatok megkezdése előtt egy műholdas térképet kapott, amin az egyébként is nehezen elhatárolható C2 és C4 területen nem tudtak pontosan eligazodni. A KÖTIVIÉP B ezzel szemben azt állítja, geodétákkal jelölték ki a vágási területet.
A témával kapcsolatban ajánljuk:
Jelenleg a víz nem áldás, hanem kártétel, nincs helye a víznek a tájban. Miért létkérdés a fenntartható tájhasználat? A greenfo podcastjának vendége Kajner Péter humánökológus – közgazdász. A beszélgetésben szó esik többek között a Tisza menti illegális erdőirtásokról is.
A vizet ma még sokan ellenségnek tekintik, pedig egyre több az aszály
Nyitókép: fairtás Tiszaug határában 2020 március fotó: Kármán Irén
