Döntött a kormány a részletszabályokról: ha muszáj, a Paksi Atomerőmű határérték felett is működhet. Elismerték: felforralják a Dunát, hogy nyáron is működni tudjon az atomerőmű!
Május 19-én bemutatták a Paksi Atomerőmű hűtővízére vonatkozó új ajánlást, amely tisztázza, milyen feltételekkel lehet túllépni a 30 fokos Duna-hőmérsékleti határt a 2024-ben elfogadott szabályozás alapján. A kivételszabály alapján az energiaügyi miniszter akkor engedélyezheti a határérték meghaladását, ha a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület által meghatározott vízhőmérsékleti és vízhozam-értékek, valamint a MAVIR ellátásbiztonsági értékelése ezt indokolttá teszi – amit évente legfeljebb 15 alkalommal lehet alkalmazni.
Az Energiaügyi Minisztérium sajtótájékoztatóját Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár nyitotta meg, aki úgy fogalmazott: abban az időszakban élünk, amikor az atomenergia a reneszánszát éli. Emlékeztetett arra, hogy az uniós tagállamok fele osztja azt a nézetet, miszerint a nukleáris energia elengedhetetlen a biztonságos energiatermeléshez. Példaként hozta fel a közelmúltbeli spanyol áramválságot, amely szerinte egyértelműen megmutatta, mekkora szükség van a „forgótömeggel rendelkező” erőművekre a megújulók hektikus termelése mellett. Kiemelte, hogy Magyarországon az atomenergia jelenleg az áramtermelés mintegy 45 százalékát adja, miközben a felhasználás körülbelül egyharmadát fedezi: csak Franciaországban, valamint Szlovákiában nagyobb a nukleáris arány – tette hozzá Steiner Attila, aki azt is elmondta, hogy „az üzemidő-hosszabbításnak köszönhetően akár 2050-ig is megbízhatóan termelhet energiát a Paksi Atomerőmű”.
A portfolio cikke szerint téma kapcsán nagy hangsúlyt kapott a klímaváltozás is. 2024 volt a legmelegebb év azóta, hogy 1901-ben megkezdődtek a mérések. A Duna vize az 1980-as évekhez képest mára átlagosan 3 °C-kal melegebb – hívta fel a figyelmet.
A sajtótájékoztatót Lantos Csaba energiaügyi miniszter folytatta, aki emlékeztetett: az érvényben lévő szabályok még az 1970-es évek – tehát a Paksi Atomerőmű kivitelezésének idején jellemző – időjárási viszonyaihoz igazodtak. Ennek következtében tavaly több olyan eset is előfordult, amikor a hatályos előírások alapján lényegében le kellett volna állítani a Paksi Atomerőművet. Ezért döntött úgy a kormány tavaly, hogy egy új rendeletben lehetőséget biztosít a főszabálytól való eltérésre, és a részletszabályok kidolgozására létrehozta a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testületet:
A hatályos előírások szerint a Duna vizének hőmérséklete a hűtővíz-kibocsátástól számított 500 méteren belül nem haladhatja meg a 30°C-ot, ezért az erőmű már 29,5°C-nál megkezdi teljesítményének fokozatos csökkentését. Eszerint ha visszaengedett hűtővízzel együtt a vízhőfok meghaladja a határértéket, akkor az erőmű saját szabályozása szerint 0,1 °C-onként 80 MW-tal kell csökkenteni a teljesítményt.
De mit tartalmaz a tanácsadó testület által kidolgozott javaslat – hogyan lehet eltérni az előírásoktól?
Ha a meteorológiai és vízügyi előrejelzések tartós hőséget és alacsony – a megszokott 2500 helyett mindössze 900 köbméter/másodperces – vízhozamot mutatnak, a Paksi Atomerőmű tehet javaslatot (részletes tájékoztatóban) az eseti eltérésre, amelyet az energiaügyi miniszter felé jeleznek.
Az ellátásbiztonsági indokot az átviteli rendszerirányító MAVIR is igazolja a szaktárca felé, a beérkezett információk értékelése alapján.
Ha az engedélyt megadja a döntéshozó, akkor is van egy maximális érték: a visszabocsátott víz legfeljebb 32 °C-os lehet ebben az esetben is.
Az ellátásbiztonsági szempontokat figyelembe véve a reaktorok teljesítménye ekkor legfeljebb a névleges érték felére csökkenhet, elsődlegesen nukleáris biztonsági okokból.
Egy évben legfeljebb tizenöt ilyen nap engedélyezhető. Kell a beavatkozás, de csak a legszükségesebb mértékben – emelte ki Lantos Csaba, megköszönve a munkacsoportokban dolgozó szakemberek munkáját.
Újságírói kérdésre reagálva a miniszter azt is elmondta, hogy a 30 °C-os limit nem számít kiugróan szigorúnak nemzetközi összehasonlításban. Ráadásul az ilyen hőmérsékleti határértékek jellemzően üzemeltetési szabályzatban szerepelnek, ami rugalmasabban módosítható, mint egy jogszabály – ezért a magyarországi szabályozás még szigorúbbnak is számít.
A hírre reagált Tordai Bence országgyűlési képviseló FB posztjában.: Beismerték: felforralják a Dunát, hogy nyáron is működni tudjon az atomerőmű!
A klímakatasztrófa miatt egyre gyakoribbá vált, hogy a gyilkos nyári hőhullámok és a Duna alacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű túlhevíti a Duna vizét. Évek óta módszertani trükközéssel (magyarul: csalással) sikerül csak olyan méréseket produkálni, amik miatt nem kell visszaterhelni vagy leállítani az atomerőművet. Elvileg ugyanis a Duna vizét nem szabadna 30°C fölé melegítenie az erőmű hűtővizének, de független mérések szerint rendszeresen túllépik a határértéket. A környezetvédelemért is felelős megyei Kormányhivatal persze mélyen hallgat, szerintük nincs itt semmi látnivaló.
Mostanra azonban tarthatatlanná vált a trükközés, tagadás és takargatás, ezért az energiaügyi miniszter létrehozta a „Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testületet”. Mint a testület első állásfoglalásából is látszik, itt nem a környezeti fenntarthatóságra, hanem a nukleáris energiatermelés mindenáron való fenntartására törekednek… Ahelyett, hogy mondjuk a hatékonyabb hűtés érdekében technológiai fejlesztésekre tettek volna javaslatot, egyszerűen megemelték a plafonértéket: mostantól 32°C-ig fel lehet fűteni a Dunát.
32°C kellemes vízhőmérséklet, ha az ember egy termálfürdőben ücsörög, de a természetes folyóvizekhez szokott élőlények számára konkrétan halálos. Ez a valóság: a klímakatasztrófa korában az atomerőművi áramtermelést nyaranta ezen az égtájon csak durva környezetpusztítás árán lehet fenntartani.
Ez is sok lenne a jóból, de a Fidesz-kormány rátenne még egy nagy lapáttal: Paks 1 mellé felhúznák az oroszokkal Paks 2-t, ezzel több mint megduplázva a kapacitást és egyben a hűtési igényt.
Ha csak ez az egy ok lenne, az is elég volna, hogy ne építsük meg Paks 2-t.
Nyitókép: Paks hűtővíz kifolyás MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hivatalos FB
Elindult a támadás a szabad sajtó ellen. Segítsd munkánkat!
Ha Halász János „A közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatát elfogadja az Országgyűlés, akkor Magyarország a független nyilvánosság és közélet korlátozásában a putyini Oroszország szintjére lép. A háborús agresszor Oroszország szintjére. Vagy egy kicsit azon túlra. Ha fontosnak tartod a naprakész zöld információkat, kérjük támogasd munkánkat amíg büntetlenül lehet.
