2023 február 10-én hozott elsőfokú ítéletet a bíróság a Balatonakalin kiirtott nádas ügyében, ahol a mederkotrás közben a nádas területe a felére csökkent.
A Veszprémi Járásbíróság az I. rendű vádlottat felbújtóként elkövetett természetkárosítás bűntette miatt két év börtönbüntetésre és 2 millió forint pénzbüntetésre,
míg II. rendű vádlottat társtettesként elkövetett természetkárosítás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre és 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
A bíróság a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását I. rendű vádlott esetén 5 év, míg II. rendű vádlottnál 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet szerint a vádlottak viselik az eljárás során felmerült, több mint 500 ezer forintos bűnügyi költséget is.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a Balaton-parti település egykori kempingjének területén üdülőparkot akart létesíteni egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég. A két helyrajzi számon lévő terület tulajdonosaként az ingatlanfejlesztő a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségétől mederkezelői hozzájárulást kért az ingatlanok előtti tómeder tisztításához.
A megkapott mederkezelői hozzájárulás szerint medertisztítást végezhet, eltávolíthatja az elhalt növényi maradványokat, az összegyűlt uszadékot, szemetet, fonalas alga maradványokat. Ezen felül partfal felújítási, karbantartási munkálatokat végezhet úgy módon, hogy a partfal szerkezetét, magasságát, anyagát nem változtathatja meg, és a helyreállítást az eredeti nyomvonalon kell végeznie.
Kikötötték, hogy a medertisztítás során mederkotrást nem végezhet, és a munkavégzés során gondoskodni kell a nádas védelméről, aminek kiirtását tiltotta a mederkezelői hozzájárulás. Az ingatlanfejlesztő cég nádvágás elvégzéséhez is kapott mederkezelői hozzájárulást, miszerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz történő bejelentési kötelezettség mellett végezhet nádvágást. A terület tulajdonosa az érintett ingatlanok előtt húzódó partszakasz „partvédmű” rehabilitációs munkáinak, továbbá az érintett területen medertisztítási feladatok végzésére 2018 novemberében szerződést kötött egy földmunkavégzéssel foglalkozó vállalkozással, amiben az I. rendű vádlott ügyvezetőként, míg II. rendű vádlott alkalmazottként dolgozott.
A szerződésben a megrendelő ingatlanfejlesztő kft. kikötötte, hogy a vállalkozó a munkákat csak az engedélyben meghatározott módon, illetve feltételek betartása mellett végezheti. II. rendű vádlott – ismeretlenül maradt társával, annak tevékenységéről tudva és vele egyetértésben – az I. rendű vádlott utasításainak megfelelően 2019 év elején a Balaton tómedrét képező, Natura 2000-es területnek minősülő földrészleteken 1,4 hektáron a korábban kiadott engedély kereteit túllépve jogellenesen irtotta a nádast.
II. rendű vádlott a nádirtást markológéppel végezte, a géppel nemcsak a nádat, hanem a náddal együtt az iszapot is kiszedte, és azt a partra halmozta.A vádlottak tudták, hogy a nádirtással jogellenes tevékenységet végeznek. A vádlottak a nádirtáshoz engedéllyel nem rendelkeztek, és több jogszabályi előírást is megsértettek. Az érintett nádas területe a jogellenes irtással több mint 50 százalékkal csökkent. A nádas előhelyekben okozott kár rövid időn belül beavatkozás nélkül nem áll vissza eredeti állapotába, ahhoz helyreállítási munkára van szükség. A vádlottak a nádas kiirtásával és az elvégzett munkákkal az érintett területet és védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatták, amely oly mérvű volt, hogy az jelentős károsodásnak minősül.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, azonban a vádlottak és védőik felmentésért jelentettek be fellebbezést, így az ítélet nem jogerős. Másodfokon a Veszprémi Törvényszék hoz majd döntést az ügyben- írta a birosag.hu.
Négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat az ingatlanok tulajdonosai; az üdülőrégióban a téli nádaratásra engedélyt kérők mintegy fele pedig tavaly is irtást végzett az aratás helyett – írtuk korábban.
Mindezt a 2019-es légi fotók elemzései alapján állapította meg Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus a Balatoni Szövetség (BSz) tegnapi balatonfenyvesi elnökségi ülésén. Pomogyi az MTI tudósítása szerint felhívta a balatoni önkormányzatokat tömörítő szervezet vezetőinek a figyelmét arra, hogy a megbontott, megrongált nádas minősége romlik, erodálódik, és ha nem lesz nád, végül Balaton sem lesz. (…) A tó mintegy 1200 hektárnyi nádasának a vízminőség és a partvédelem mellett jelentős a szerepe a vízi élővilág megőrzése miatt is.
Kapcsolódó anyagok:
Gyenesdiáson is tönkrevágják a Balaton partját – luxusszálloda miatt költözhetnek a horgászok
Ne engedjük Orbánéknak a Balaton tönkretételét! Aláírásgyűjtés a tó megmentéséért
Orbán gazdasági érdekei felülírják a Balaton ökológiáját
Átverte a kormány a balatoni önkormányzatokat
