A rovat kizárólagos támogatója

A hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtásával kapcsolatos bős-nagymarosi szakértői tárgyalások folytatásával kapcsolatban Magyarország egyetértett azzal a napokban kézhez kapott szlovák javaslattal, hogy a kormányküldöttségek vezetői rövid úton, írásos nyilatkozatban tartalmilag fogadják el a korábban felállított három közös szakértői munkacsoport – 2004. évben kidolgozott – mandátumát és az általuk megvizsgálandó kérdéseket.

A mandátumok formális elfogadására a közeljövőben Magyarországon kerül sor. Ezzel a lépéssel megnyílik a lehetőség az érdemi szakértői megbeszélések előtt.

Erdey György magyar kormánymeghatalmazott 2005. január 31-én megküldött válaszlevelében, elfogadta a szlovák felvetést, egyben javasolta, hogy az érdemi szakértői tárgyalások mihamarabbi megkezdése érdekében a felek március első napjaiban plenáris ülésen találkozzanak. A magyar javaslat szerint a Győrött tartandó megbeszélésen a három közös szakértői munkacsoport, vagyis a jogi, a gazdasági, valamint a folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási és energetikai munkacsoport mandátumának és megvizsgálandó kérdések körének ünnepélyes elfogadása lesz a napirend.

Ismeretes, hogy a magyar kormány 2004. december 8-án megtárgyalta és elfogadta a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetére kiterjedő folyó,- táj- és élőhely rehabilitációs koncepció alapelveit. A cél az, hogy a Duna folyó és mellékágainak rehabilitációja – elismerve a műszaki beavatkozások nélkülözhetetlenségét – a lehető legkisebb természetátalakító beavatkozással járjon, és a rehabilitáció eredményeképpen a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok jöjjenek létre, amelyek hosszú távon csak minimális emberi beavatkozást igényelnek.

E tekintetben különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a Duna főága és a mellékágai közötti élő kapcsolat biztosított legyen, a természetes vízjárásra jellemző vízdinamika érvényesüljön, továbbá a bősi vízlépcső üzemelése miatti csökkentett vízhozamú térségekben is a fenntartható környezeti állapotot biztosító elegendő mennyiségű víz rendelkezésre álljon. Ugyanakkor ismert az is, hogy hazánk a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből kiindulva az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti.

A decemberi kormányhatározat – amelyek előkészítése során szakmai szervezetek, a tudomány képviselői és társadalmi szervezetek is véleményt nyilvánítottak – azért kiemelkedő jelentőségű, mert ezek az alapelvek alkotják a képviselendő álláspontot a Szlovákiával folytatandó, tavaly áprilisban újra kezdődött tárgyalásokon.

A magyar kormánymeghatalmazott a szakértői megbeszélések és az érdemi szakmai kérdések megvitatásának megélénkülését várja az idén, s azt reméli, hogy a két ország az EU normáival is összhangban álló megoldást talál a Szigetköz és a Csallóköz rehabilitációjával kapcsolatos problémákra.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás