Politikai porhintés, amikor a debreceni polgármester arról beszél, számít neki a helyiek véleménye, akarata – állítják helyi ellenzéki képviselők. A fideszes városvezető – noha megemlíti, hogy erre nincs bizonyítéka – arról beszélt, nem tartja kizártnak, hogy valakik pénzért vettek részt a beruházás ügyében összehívott debreceni közmeghallgatáson.
– Enyhén szólva is különös, hogy miközben Papp László, Debrecen fideszes polgármestere arról beszél, hogy minden fontos kérdésben érvényesülnie kell a debreceniek akaratának, addig figyelmen kívül hagyja, hogy egy nemrég napvilágot látott közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek kétharmada elutasítja a város déli ipartelepén épülő akkumulátorgyárat. Ugyanez az „álságos propaganda” érvényesül, amikor a városvezető azt hangsúlyozza, hogy nyugodtan lehet népszavazást kezdeményezni a beruházás ügyében, miközben a helyi választási bizottság mind a Momentum, mind a Mi Hazánk, mind pedig egy magánszemély ezzel kapcsolatos népszavazási kérdését „elkaszálja” – így reagáltak debreceni ellenzéki képviselők a Népszavának arra az Indexen megjelent interjúra, amelyben Papp László debreceni polgármester számos érvet hoz fel az épülő kínai beruházás mellett.
A beszélgetésben érdekes csúsztatások is megjelentek: a fideszes városvezető – noha megemlíti, hogy erre nincs bizonyítéka – arról beszélt, nem tartja kizártnak, hogy valakik pénzért vettek részt a beruházás ügyében összehívott debreceni közmeghallgatáson. Arra is utalt, hogy nem debreceniek vagy mikepércsiek, hanem más városokból érkezett politikai szereplők befolyásolják az ottani közhangulatot.
Részben ezekre a korábban már a kormánymédiában is megjelent felvetésekre reflektált Mándi László, a Momentum helyi önkormányzati képviselője azon a hétvégi debreceni tüntetésen, amelyet az épülő akkumulátorgyár ellen szerveztek. Ő azt hangsúlyozta, dühös, amiért „áldebreceninek” nevezik a gyár ellen felszólalókat, s dühös, amiért eleve eldöntött kérdésként kezelik a beruházást, s csak „eljátsszák” az arról szóló társadalmi vitát. Azt ígérte, megtámadják a népszavazási kezdeményezésüket elutasító helyi választási bizottsági határozatot.
Szabó Bence, a Momentum másik helyi önkormányzati képviselője a lapnak arról beszélt: politikai szándék sejlik fel akkor, amikor a helyi választási bizottság novemberben még szabad utat ad az LMP népszavazási kérdésének akkumulátorgyár-ügyben (később az aláírásgyűjtéseket a párt nem kezdte meg – a szerk.), majd pár hónappal később, amikor a Momentum szinte szóról szóra ugyanazt a kérdést adja be, csak a víz felhasználásával kapcsolatos mennyiségi adatot változtatja meg, a helyi választási bizottság már arra hivatkozva utasítja el a népszavazás lehetőségét, hogy nem tudja értelmezni a kérdést.
A szocialista önkormányzati képviselő, Madarasi István szerint minden jel arra mutat, hogy a városvezetés a debreceniek akarata ellenére is kitapossa az utat az akkumulátorgyárnak, ezért is tartozik a politikai porhintés kategóriájába, amikor a polgármester arról beszél, számít neki a helyiek véleménye, akarata. Hozzátette: hiába folyik be netán több pénz a városhoz iparűzési adóból, annak jó részét elviszi az infláció, s az adóbevételek növekedése nem jár olyan hozadékkal, amitől a debreceniek esetleg úgy éreznék: kompenzálja őket a település az akkumulátorgyár miatt elszenvedett hátrányokért.
Nincs például olyan felajánlás a város részéről – folytatta –, hogy ingyenessé teszik a tömegközlekedést, vagy hogy ha már itt az akkumulátorgyár, akkor minden elektromos autó díj nélkül parkolhat, netán az így befolyt adóforintokból olyan töltőállomásokat állítanak fel, ami olcsóbbá teszi az ilyen autókkal való közlekedést. Szerinte a túlzott iparosodás nem tesz jót Debrecennek, a város elérte kapacitása határait.
– Az óvodák, iskolák, orvosi rendelők, közlekedés, élelmiszer ellátás, kulturális szolgáltatás erre a méretre van tervezve, ha ide bekerül még a BMW és az akkumulátor-gyár, illetve a további üzemek miatt további 10-15 ezer munkavállaló – és azok családtagjai –, azt mindenképpen negatív irányban érzi meg a település. Ráadásul – tette hozzá – érdemes felidézni azt is, hogy miközben úgymond XXI. századi technológiával működő gyárak települnének ide, addig Debrecenben még ma is 50 és 100 közé tehető azon utcák sora, amelyeknek nincs szilárd burkolatuk, vagyis buckás földutakon kénytelenek közlekedni az emberek.
A vízprogrammal is a kínai gyárnak kedveznek
Tegnap délutánig több mint 12.400-an írták alá azt a dokumentumot a SzabadaHang oldalán, amelyben kifejezik: nem szeretnének akkumulátorgyárat Debrecenben. A közzétett dokumentum hangsúlyozza, hogy Magyarország történetének legnagyobb, súlyosan környezetszennyező, és hatalmas energiaigényű beruházását készítik elő Debrecenben, a lakosság megkérdezése nélkül, miközben a klímaváltozás eredményeként már a lakosság stabil vízellátása sincs biztonságban, a Nagyerdő aljnövényzete eltűnik, a környező tavak kiszáradnak.
– A pár éve belengetett, és idén végre elkezdett, a lakossági vízellátás megoldására hivatott CIVAQUA program első szakasza véletlenül pont a déli ipari parkba vezet, és pont a CATL kínai gyár vízigényével megegyező hozamot biztosít. Eközben a Vekeri-tó kiszáradt, a talajvíz szintje folyamatosan csökken, és egyre kevesebb a zöldfelület a városban. A szektorban eleve munkaerőhiány van, a két új gigaberuházással tízezernél is többen települhetnek az eleve túlzsúfolt, dugókkal terhelt városba – hívták fel a figyelmet.
Debrecen polgármestere semmit nem ért az akkumulátorgyár ügyéből
Debrecen polgármestere interjút adott, melyből az derült ki, hogy semmit nem ért abból, hogy miért veszélyes az akkumulátorgyár, mit jelent a demokrácia és az is, hogy teljesen alkalmatlan a posztjára.
Papp László azt állítja, hogy politikai kérdéssé vált az akkugyár kérdése. Ezzel szemben az igazság az, hogy azért állítja ezt, mert nincsenek valódi érvei a szakértők által felvetett veszélyekre. Egyetlen észérv nem hangzott el tőle és stábjától arra vonatkozólag, hogy középtávon mit kezd a város a nagyfokú vízfelhasználás problémájával. Ugyanis a klímaváltozás miatt a régió az elsivatagosodás útjára lépett, nyáron egyre nagyobb aszályok jönnek, miközben kiderült, hogy az akkugyárat bővíteni akarják. A polgármester arról nem mer beszélni, hogy mi lesz öt vagy tíz év múlva.
Papp László hallgat arról is, hogy a gyár megépítése azt jelenti, hogy értékes magyar termőföldeket betonoznak le. A kínai akkumulátorgyár 221 hektár termőföldet akar elrabolni tőlünk. A nem sokkal korábban épített BMW gyár már 500 hektárnál tart, mely földek egészen kiváló 40 fölötti aranykorona értékkel bírtak.
Papp László a közmeghallgatáson kijelentette, hogy akkor is megépítik az akkugyárat, ha a debreceni emberek ezt nem akarják. Azóta kiderült, hogy a debreceniek 64 százaléka utasítja el a gyárat, és mindössze 19 százalékuk támogatja. A polgármester láthatólag ebből az üzenetből sem ért. Papp László megbukott, távoznia kell posztjáról!
LMP Sajtó
