Tegnap délelőtt érkezett a – súlyos betegsége óta már sejtett, ám mégis – mélyen megrendítő, fájdalmas hír, hogy Ferenc pápa, Róma püspöke, életének 89. és pápaságának 13. évében, reggel 7.35 perckor visszatért az Atya házába, és visszaadta lelkét Teremtőjének. (Buenos Aires, 1936. december 17. – Vatikánváros, 2025. április 21.)
Földi útja, hiteles keresztény élete ezzel most lezárult, és egyben megnyílt az örök Igazság színe látására. A Gondviselés különös kegyelme, hogy ez éppen húsvét hétfőjén történhetett.
Jorge Mario Bergogliot, Buenos Aires olasz származású argentin bíborosát a bíborosi testület 2013. március 13-án választotta pápává, és egyben a Római egyházmegye püspökévé. Ő volt a katolikus egyház 266. pápája. Az első jezsuita egyházfő, az első az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.
Isten hűséges szolgája, egy igaz – az elesettek, a gyengék, a legszegényebbek és kirekesztettek, a háborúk borzalmaitól meggyötört, kiszolgáltatott menekültek gyámolítását, az önzetlen szeretet és emberség misszóját magára vállaló – ember volt az embertelenségben, önző, csak a saját érdekeket ismerő, mások bajai iránt érzéketlen, rajtuk átgázoló, agresszív világunkban. Hálát adva életéért és az Úr Jézus valódi tanítványaként teljesített szolgálatáért imádkozunk érte, és lelkét a teremtő Isten végtelen irgalmas szeretetébe ajánljuk-írta Ángyán József professzor.
Nem vagyok katolikus, de anno (úgy 9 éve) nagy örömmel olvastam Ferenc pápa első enciklikáját a Laudato si’-t. Persze ő is írja az elején, hogy ezt a szöveget nemcsak katolikusoknak szánja, hanem úgy általában minden embernek. Őszintén, soha nem hittem volna, hogy valaha is egy ennyire radikálisan ökoszociális szöveg érkezik majd az addig sokkal inkább rendszerkonform Vatikánból.
Ez az enciklika mismásolás nélkül mutat rá arra, hogy napjaink civilizációs válsága döntően a politikai-gazdasági elit működésmódjára, a rendkívül egyenlőtlen hatalmi viszonyokra vezethető vissza. Ferenc sok emlékezetes tette közül számomra ez az írás marad a legfontosabb – ha kellően sokan megszívlelnénk az ott leírtakat, világunk üstöllést (azonnal, rögtön, tüstént) sokkal vidámabb hellyé válna. Úgyhogy még most sem késő olvasni, a magyar kiadást.
És itt egy Vigília-nagyinterjú, amit Tauber Tamás készített, és amelyben részletesebben is beszélek a Laudato si’-ről, meg más, kapcsolódó témákról. Tartok tőle, hogy Ferenc pápa nagyon fog hiányozni nekünk a következő években, de legalább az írásaihoz mindig visszatérhetünk -írta Takács-Sánta András ökológus.
Nyitókép: Ferenc pápa a Szent Péter téren Vatican 2014. kép: Reuters/Alessandro Bianchi
Kapcsolódó anyagok:
Ferenc pápa környezetvédelmi enciklikája
Dicsértessék Isten – Ferenc pápa a felgyorsuló klímaválságról
Ferenc pápa a műanyag-szennyezés ellen
Ferenc pápa szerint meg kell gyónni a természetkárosítást
Idén augusztus 22-én lesz a Túlfogyasztás Világnapja
Trump nem teszi ki Ferenc pápa ajándékát a vitrinbe
Védeni a földet, nemesíteni az emberiséget
