A rovat kizárólagos támogatója

Fogjunk össze a jövőnkért! Ezt hangsúlyozta Dr. Jane Goodall világhírű etológus, környezetvédelmi aktivista, aki a magyarországi Jane Goodall Intézet meghívására Budapesten járt. Augusztus 8-án a Sziget Fesztiválon találkozott fiatalokkal, másnap pedig a Jane Goodall Rügyek és Gyökerek programjának és a Life4OakForests projekt keretében facsemetét ültetett gyerekek társaságában a Sas-hegyen.

Az eseményen beszédet mondott Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója, dr. Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese, valamint a 85 évesen is aktív környezetvédő.

A Life4OakForests projekt az Európai Unió és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával jöhetett létre. Mosoni Dóra, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektkommunikációs és PR-referense a Greenfo kérdésére elmondta, hogy a 2026-ig tartó projekt egy nemzetközi összefogás keretében kerül megvalósításra, három magyar (a Balaton-felvidéki, a Bükki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park) és egy olasz nemzeti park, valamint a WWF Magyarország, az Érmelléki Természetvédelmi Többcélú Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont vesz részt a munkában. A projekt célja a kijelölt projektterületeken az inváziós fajok visszaszorítása és a változatos erdőszerkezet, az őshonos fafajösszetétel és a mikroélőhelyek helyreállítása, melyek számos állatnak, gombának és más növényeknek adhatnak otthont.

Az augusztus 9-i faültetés a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében levő sas-hegyi projektterületen zajlott. Kézdy Pál beszédében elmondta, hogy a Sas-hegyet 150 évvel ezelőtt szőlő borította, majd katonák vették birtokba a területet, és katonai gyakorlóteret létesítettek, a lövészárkok máig megfigyelhetőek a területen. A Magyarországon előforduló négy tölgyfaj közül a leginkább szárazságtűrő a molyhos tölgy, ezért a Sas-hegy meleg, száraz lejtőin egy molyhos tölgy csemetét, valamint a tölgyerdőkre jellemző vadkörtét és berkenyét ültetett Jane Goodall, Füri András és dr. Korsós Zoltán herpetológus. Mivel a területen előforduló nem invazív cserjék, mint a galagonya és veresgyűrű som az árnyalás révén rontják a fiatal tölgyek megmaradási esélyeit, fontos a fiatal tölgyek körül ezek visszaszorítása. A Sas-hegyen ebben is segítettek a gyerekek.

Jane Goodall elmesélte az összegyűlteknek, hogy a természet iránti szeretet és kíváncsiság gyermekkora óta végigkíséri életét. Afrikai útjai során sikerült megfigyelnie, hogy a csimpánzok mennyire hasonlítanak az emberre: megpuszilják, megölelik egymást, értékelik egymást, tudnak szomorúak, dühösek és boldogok is lenni, és mindannyian különböznek egymástól, megvan a saját személyiségük, akárcsak nekünk, embereknek. A kutató élete legszebb napjait Afrikában töltötte a csimpánzokkal, azonban manapság évente 300 napot utazik a világban, mert azt tapasztalta, hogy a csimpánzok száma évről évre csökken. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megállítsa, együtt dolgozik a csimpánzok élőhelyén élő emberekkel, hogy javítsanak az ő életminőségükön, és így úgy tudjanak együtt élni, hogy ne pusztítsák el a környezetüket. Munkájával sikerült elérnie, hogy mára élnek olyan csimpánzok, amik munkája nélkül nem születhettek volna meg.

Jane Goodall elmondta, hogy élete során sok olyan fiatallal találkozott, akik reménytelennek látták a jövőt, és ezért indította el a Rügyek és Gyökerek programot, ahol a fiatalok olyan projektekben vehetnek részt, amik őket érdeklik, és melyekkel az őket körülvevő világ környezeti problémáit megoldhatják. Mára számos országban, Magyarországon is vannak csoportjaik, és mindenkit szívesen látnak soraikban, gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Jane Goodall legfontosabb üzenete az, hogy minden egyes nap bárki tehet azért, hogy jobb legyen a világ. Tanzániában, ahonnan indult a Rügyek és Gyökerek program, a megbeszélések végén ezt mondják: „Together we can, together we will!” (Együtt meg tudjuk csinálni, és meg is fogjuk csinálni!)

A Greenfo kérdésére, miszerint hogyan lehetne a fiatalokat meggyőzni arról, hogy tudatosabban, például kevesebb pálmaolaj-tartalmú terméket vásároljanak, azt felelte, hogy szerinte a megoldás kulcsa az oktatásban rejlik. Ha megértetik a fiatalokkal, hogy honnan származik a pálmaolaj, hogy így elpusztulnak a malajziai-indonéziai erdők és az ezekben élő állatok is a kihalás szélére sodródnak, akkor tudatosabb fogyasztók lesznek.

A Greenfo kérdésére Jane Goodall kitért arra, hogy bár a külső erők (például politikai nyomás), amik meg akarnak állítani abban, hogy megvédjük a természetet, erősek, de az embereknek meg kell érteniük, hogy a természetes világ részei vagyunk, és szükségünk van rá, mert ettől függ a jövőnk: tiszta levegő és tiszta víz, és az óceán és az erdő által nyújtott szolgáltatások nélkül elpusztul a jövőnk, és ezért össze kell fognunk.

Nyitóképen a szerző Sarkadi Fanni és Jane Goodall. (Bánsági Éva fotója)

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek