Rosszemberek (Zászlós Tibor balról a harmadik)    Fotó:kormany.hu

A Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság egy német–magyar kormányközi együttműködés alapján jött létre 1998-ban. A földhaszonbérleti szerződés 2013. október 31-én járt le, de az NFA egy évvel a szerződés lejárta előtt (2012. október 10-én) meghirdette a területek bérleti jogát 10 részletben – vagyis az egységes gazdaságot már a pályázattal szétrobbantották. Kishantos ugyan minden területre pályázott, és megfelelt a földbérleti pályázatban felsorolt kritériumoknak (illeszkedett az NFA birtokpolitikai irányelveihez és a nemzeti vidékstratégiához, amelyek kiemelten támogatják az ökogazdálkodást, az oktatási célú földhasználatot, mi több, a nemzeti vidékstratégia a kishantosihoz hasonló központok létrehozásának szükségességét irányozta elő). Ám nem nyertek semmit. Fazekas Sándor miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy az egyik 22 hektáros földdarabon fognak oktatni biogazdálkodást, ezért először ezt a földdarabot a mezőgazdasági gépszerelőket képző seregélyesi szakmunkásképző tanulóinak, majd egy év lebegtetés után a velencei mezőgazdasági szakközépiskolának adták, pályázat nélkül. Ez az iskola 45 km-re van Kishantostól, miközben a földtörvény szerint az állami föld bérlőjének közokirattal kell igazolni a húsz kilométeren belüli lakóhelyet. „Aztán egy szép napon megjelentek a műtrágyaszóró, majd a permetezőgépek, azóta ökológiai gazdálkodás oktatásáról szó sincs – magyarázza Ács Sándorné agrármérnök, a kishantosi biogazdaság vezetője, hogyan vált használhatatlanná a kishantosi rackanyáj volt legelője. – Az NFA minden törvényességet és szakmaiságot mellőző eljárása miatt a birkáink ott éheztek a legelő mellett, aztán takarmány híján fel kellett számolni az állományunkat, miközben az első évben senki nem hasznosította a legelőt.”

A többi területre 2014 áprilisában hirdettek eredményt. A nyertesek között volt a Mező Vidék Bt. nevű építési vállalkozás, de volt bálásruha-kereskedő, gazdálkodással addig nem foglalkozó polgármester és a pályázati feltételeket kijátszó 2900 hektáros nagygazdaság is. Miattuk kellett megszűnnie a nemzetközi hírnevű, közcélokat szolgáló, komoly szakmai és tudományos értéket képviselő ökológiai mintagazdaságnak és a hozzá kapcsolódó 15 munkahelynek. Ráadásul 2014. április 12-én az új bérlők 15 traktorral és az NFA-hoz leszerződött magánhadsereggel megsemmisítették Kishantos BIO és BIO SUISSE minősítésű növényeit, 117 milliós kárt okozva ezzel a biogazdaságnak. Sőt az akcióban bevetett őrző-védők 9 millió forintos költségét a kishantosiakon és a Greenpeace-en akarja behajtani az NFA. A pályáztatás kapcsán kirobbant sajtóbotrány miatt végül az új bérlőknek vállalniuk kellett a biogazdálkodást – de csak egy évre, utána már jöhetett a mű­trágya és a vegyszer.

Mező Vidék kontra Kishantos

A két éve zajló birtokvédelmi perekben hol Kishantost, hol az új bérlőket hozta ki győztesként a bíróság. A Mező Vidék Bt. 27 hektáros földterületével kapcsolatban azonban a másodfokú bíróság és a Kúria is egyértelműen Kishantosnak adott igazat. Az ügykezelést jól érzékelteti, hogy míg korábban a Pesti Központi Kerületi Bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kishantosiak keresetét, a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság tavaly júniusban jogerősen és visszamenőlegesen érvénytelenítette az NFA Mező Vidék Bt.-vel kötött szerződését. Az NFA a Kúriához fordult, továbbra is bizonygatva, hogy teljesen rendben van, ha olyan nyer a pályázaton, aki el sem indulhatott volna. Kovács P. Zoltán, az NFA-t képviselő ügyvéd érvelése szerint „ha a pályázat érvénytelen is, attól még a szerződés érvényes”. A Kúria azonban kimondta: az NFA eljárása jogszabályellenes és jó erkölcsbe ütköző volt. E földdarabról bebizonyosodott tehát, hogy törvénytelenül nyerte a pályázó, aki 2014 tavaszán – a többi bérlővel karöltve – megsemmisítette a kishantosiak őszi vetését; emiatt a Kishantos 6,5 millió forintot követel a Mező Vidék Bt.-től.

De mi volt a baj e szerződéssel?

Az NFA szerint a földhaszonbérleti rendszer úgy van felépítve, hogy abban spekulálni lehetetlen – Ácsné viszont utánajárt, hogy a Mező Vidék Bt. neve 2012. október 9-ig Salgó-Közmű Építő és Tervező, Szolgáltató Bt. volt, és csak kilenc nappal a kishantosi földekre kiírt pályázat meghirdetése után, 2012 novemberében települt át Salgótarjánból a 20 kilométeres körzeten belül lévő Szabadegyházára. A Mező Vidék Bt. 2012 őszén anélkül pályázott állami földre, hogy lett volna bejegyzett mezőgazdasági tevékenysége, azaz nem felelt meg a pályázati kiírás feltételeinek (például annak, hogy az előző év lezárt mérlege szerinti jövedelem több mint 50 százalékának a mezőgazdaságból kell származnia). Ácsnétól megtudtuk, hogy a Kúria ítéletének indoklásában a bírónő azt is különösnek tartotta, hogy a pályázatban annak ellenére tüntettek fel 25 szarvasmarhát, hogy a cégnek állattenyésztő tevékenysége sem volt. Az NFA azonban fütyült a bírósági döntésre, s a tavaly júniusi ítélet után egy hónappal simán megengedte, hogy a Mező Vidék Bt. betakarítsa a termést. Amikor az odaérkező Ácsné megkérdezte a szintén kishantosi földnyertes kombájnost, hogy milyen jogon arat e földdarabon, azt válaszolta, megbízták ezzel – majd kitépte a nő kezéből a fényképezőgépet, és a képeket letörölte. Ácsné emiatt kihívta a rendőrséget. Közben előkerült a Mező Vidék Bt. beltagja, Vizi Dániel – L. Simon László államtitkár egykori pályázatírója –, aki elismerte, hogy ő bízta meg a szomszédos földet bérlő kombájnost az aratással. Vizi Dániel a kishantosi földek meghirdetésekor, 2012 októberében lett a Mező Vidék Bt. beltagja. Vizi 2011 szeptemberében közösen vásárolt egy kft.-t a Mezőfalvai Zrt.-től Kirinovics Péterrel. Utóbbi 2010-ben a Fidesz–KDNP közös polgármesterjelöltje volt Adonyban; cége, a Kirinovics Dohány Kereskedelmi Bt. több trafikkoncessziót is nyert a térségben. Az újonnan vásárolt kft.-t Ménesmajor Manufaktúra Kft.-nek nevezték el, és sikeresen szerepelt az állami földekre kiírt pályázatokon.

Kishantoson elszállt a jog

A Mezőfalvai Zrt., amelytől Vizi és Kirinovics a Ménesmajorra keresztelt kft.-t vásárolta, azért is érdekes ebben az ügyben, mert a kilenc­ezer hektár állami földön intenzív gazdálkodást folytató, német tulajdonban lévő zrt. közvetlen szomszédságában fekszenek a kishantosi földek. A Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke. 2001-ben már megpróbálták a kishantosi biogazdaság földjeit a 12 állami gazdaság („a piszkos tizenkettő”) egyikeként privatizált Mezőfalvai Állami Gazdasághoz csatolni, de akkor még sikerült kimenekíteni ezt a területet.

Zászlós Tibor (aki hajdanán a baracskai rabgazdaság MSZMP-titkára volt) neve 2014-ben került elő újra Kishantossal kapcsolatban, amikor a tisztázatlan jogviszonyok közepette az új bérlők kitárcsázták a földből a biogazdaság vetését. A munkálatok megkezdésekor a területet – a bevezető és bekötő utakkal együtt – fegyveres őrző-védők vették körbe. Ács Sándorné elmondta, hogy a saját fülével hallotta, amint a vagyonőrök azt mondták a kiszálló rendőröknek, hogy a Nemzeti Földalap bízta meg őket, s erről írásuk is van. Délután egy civil ruhás rendőr főhadnagy kézbesítésében érkezett egy levél Zászlós Tibortól, hogy az utak a Mezőfalvai Zrt. tulajdonában vannak – és csak az mehet be a területre, akinek ő engedélyezi. Így aztán az őrző-védők kitaszigálták az utakról a jelen lévő ellenzéki országgyűlési képviselőket, a sajtó munkatársait és Kishantos támogatóit is. (Lásd: Kishantos lerombolása, magyarnarancs.hu, 2014. április 14.)

Föld nincs, per van

Természetesen megkérdeztük a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet is, hogyan nyerhetett földbérletet a Mező Vidék Bt. anélkül, hogy előzőleg mezőgazdasági tevékenységet folytatott volna. Azt a választ kaptuk, hogy a pályázati kiírás szerint olyan újonnan alapított cégek is pályázhattak földterület haszonbérletére, amelyek a jövőre nézve vállalták a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel előírt arányát. A Mező Vidék Bt. viszont ebbéli nyilatkozatát helytelenül tette meg, ezért formai okokból nem felelt meg a pályázati kiírásnak.

Az NFA nem tartozik a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak – tájékoztatta a Magyarnarancsot a szervezet, sőt szerintük a magyar államnak van indokolt és bizonyított igénye a Kishantosi Kft.-vel szemben, melyet épp bírósági úton érvényesít. „Egyebekben le kívánjuk szögezni, hogy a Kishantosi Kft.-t nem érhette kár, tekintettel arra, hogy határozott idejű haszonbérleti szerződése volt, amely lejárt” – szól a száraz indoklás, amely arra is kitér, hogy „az NFA álláspontja szerint, a Mező Vidék Bt. által elnyert 27 hektáros területet leszámítva, az összes többi kishantosi területre lebonyolított pályázat az első fokú ítéletek értelmében a jogszabályoknak megfelelő volt”.

A Vidékfejlesztési Minisztérium korábban nemes egyszerűséggel úgy nyilatkozott, hogy az NFA a Nemzeti Vidékstratégia elveinek megfelelően nyolc helyi kisebb gazda gondjára bízta a kishantosi biogazdaságtól elvett földeket. Nézzük hát, kik ezek a 20–30 hektáros területeket elnyert bérlők, akiknek aztán két év múltán, 2015 decemberében, bizonyára teljesen váratlanul, az ölébe pottyantak ugyanezek a földek. A legújabb Ángyán-jelentés szerint a közel háromezer hektáron gazdálkodó Simon Mezőgazdasági Kft. egyik alkalmazottja, egyben a család tagja, Simon Hornok Réka nyert kishantosi földet őstermelőként. Mellette egyetlen hantosiként Lakatos Huba – egy bálás használt ruhával foglalkozó kereskedő –, valamint Márok Csaba, Mezőfalva gazdálkodással csak mandinerből foglalkozó polgármestere jutott területhez. (Márok felügyelőbizottsági tagja a Simon Mezőgazdasági Kft.-nek.)

A Mező Vidék Bt.-től visszavett 27 hektáros földet sem kaphatta meg a kishantosi biogazdaság, azt a mezőfalvai Rabi János a decemberi árverésen vásárolta meg, mintegy 85 millió forintért. Mit ad isten, Rabi testvére a közel 3000 hektáros Simon Kft. másik tulajdonosának a családjába házasodott be. A föld adásvételi szerződését társügyintézőként Kovács P. Zoltán ügyvédi irodája hitelesítette – Kovács P. Zoltán képviseli az NFA-t is a Kishantos elleni perekben, és ő az, aki az Átlátszó.hu összesítése szerint az első Orbán-kormány idején helyettes államtitkárként, majd közigazgatási államtitkárként dolgozott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban éppen 2001-ben, a 12 állami gazdaság (köztük Mezőfalva) elhíresült privatizá­ciójakor. Ácsné szerint az eseményekből kirajzolódik egy jól körülhatárolható kör, amelyik együtt mozog, és mindenhol megjelenik, ahol állami vagyont lehet megszerezni. „A másodfokú bíróság amellett, hogy érvénytelennek mondta ki a Mező Vidék Bt. pályázatát, a többi pályázat ügyét is visszautalta első fokra, és kötelezte az első fokú bíróságot, hogy érdemben vizsgálja és tárgyalja ezeket. Ezért fontos kérdés: hogyan lehetett eladni ezeket a per alatt levő területeket?”

A kishantosi biogazdaság éves árbevételének legnagyobb tételét eddig a szántóföldi művelésből befolyt mintegy 150 millió forint jelentette; ezt a föld nélkül elveszítették, de egy pillanatra sem fordult meg a fejükben, hogy feladják. A tulajdonukban lévő kastélyépületben folytatják a népfőiskolai oktatást, kiadják lakodalmakra, konferenciákra, a hozzá tartozó majorsági épületben pedig szálláshelyeket alakítottak ki. A mindössze egyhektárnyi megmaradt kertben termelt zöldséget Ácsné a székesfehérvári vagy a dunaújvárosi piacra viszi. Azt mondja, Kishantos sorsát az igazságszolgáltatásra bízták. Sok segítséget kapnak a Greenpeace Magyarország Egyesülettől és másoktól; Kishantost közügynek tekintik, az ökogazdaságot nagyon sok civil, hazai és külföldi szakember hozta létre annak idején, hogy a környezetbarát gazdálkodási módot kitapasztalhassák és megtanulhassák.

Dr. Nyirán Gergely a Greenpeace ügyvédje, Rodics Katalin a Greenpeace regionális kampányfelelőse, Jáger János igazságügyi szakértő, Ács Sándorné a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője

 A bizarr történet szimbóluma is lehet az, amit Ácsné elmesélt. A kishantosiak mezei leltárral kapcsolatos közel húszmillió forintos követelésének ügyében a bíróság két héttel ezelőtt szakértőt rendelt ki – akiről viszont kiderült, hogy három éve halott. „Szóltunk a bírónőnek, hogy talán tévedésből rendelték ki, de ő azt mondta, már nem tudja visszavonni, mert kiküldte a határozatot e halott szakértőnek. Meg kell várni, amíg visszajön az értesítés a családjától, akkor válik hitelt érdemlően bizonyítottá, hogy tényleg halott.”- írta Matkovich Ilona a magyarnarancs.hu-n.