Nem egészen 5 hónap után visszaállt a korábbi rend, és mostantól ismét nem térhetnek vissza a kötelező átvételi rendszerbe azok a megújulóenergia-termelők, amelyek az úgynevezett KÁT mérlegkörből való kilépés mellett döntenek – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből.
Vagyis, sokuk számára a piacinál jelenleg ugyan alacsonyabb, de garantált KÁT-os átvételi ár “többet ér”, mint a magasabb, de bizonytalan kilátású piaci villamosenergia-ár – vagy legalábbis nem éri meg az ezzel járó kockázatot bevállalni. Ugyanis, noha a várakozások, illetve a határidős árazások alapján a tőzsdei villamosenergia-árak tartósan magasan maradhatnak, de a jelenlegi, a korábbinál jóval kevésbé kiszámítható energiapiaci környezetben nehéz prognosztizálni, hogy mi lesz néhány év múlva a helyzet.
Nem tartották korrektnek
Az új, 184/2022. (V. 25.) számú kormányrendelet május 25-i megjelenése némileg meglepőnek mondható annak fényében, hogy a kormány nem olyan rég, tavaly december végén döntött úgy, hogy 2022 január elsejétől lehetővé teszi a KÁT mérlegkörből kilépő termelők számára, hogy a kilépés napját követő 12 hónap elteltével újra csatlakozhatnak a mérlegkörhöz. A mostani módosítással nem egészen 5 hónap után állt vissza az a régi rendszer, melyben a KÁT mérlegkörbe való visszalépésre nincs lehetőség.
Abból a szempontból viszont nem tűnik váratlannak a mostani változtatás, hogy a KÁT mérlegkörbe való visszalépés lehetőségét biztosító szabályozást sokan nem tartották szerencsésnek, elismerve ugyanakkor, hogy a termelők nem hibáztathatók azért, mert éltek a jogszabály adta lehetőségükkel. Különösen a támogatást hosszú évekig jelentős összegekkel finanszírozó nagyfogyasztók ellenezték a visszatérés lehetőségét, mondván, bizonytalanságot vitt a rendszerbe, megfosztva azt egyik lényegétől. Ezen álláspont szerint, miután a KÁT stabil cashflowt biztosított a termelőknek egy jó évtizedre, most, amikor a piaci árak meghaladják a KÁT-tarifát, elvárható lenne, hogy a termelők fizessék vissza e támogatás egy részét, és ne vigyék át profitba. Ráadásul, bár sok minden nem tűnik jelenleg biztosnak az energiapiacokon, az igen, hogy az árak a következő 1 évben is magasan maradhatnak, vagyis ebben az időszakban a KÁT-os termelők valószínűleg viszonylag kis kockázat vállalásával léphetnének ki a piacra – ha hatályban maradt volna az előző, a visszalépést lehetővé tevő szabályozás.
“Ha a megújulóenergia-termelő stabilan akarja a bevételeit, akkor maradjon bent a KÁT-ban, és ha magas az ár, adja vissza a nagyfogyasztóknak a különbözetet. Ha viszont ki akar lépni a rendszerből, lépjen ki, de akkor onnantól vigye az egész folyamatot a szabadpiacon, ahol az árak jelenleg a KÁT-átvételi tarifa többszörösére rúgnak. Az is egy megoldási lehetőség, ha megszüntetik az egész KÁT-mérlegkört, és akkor a rendszert finanszírozó nagyfogyasztóknak nem lesz benne kockázatuk” – fogalmazott korábban érdeklődésünkre Nagy Zoltán, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) elnöke.
Mi lesz a visszafizetésekkel?
A fentiekkel összefüggésben egyébként az ipari energiafogyasztók azt is nehezményezték, hogy májustól már nem kapják meg azt a kompenzációt, amely eddig azért járt nekik, mert a piaci villamosenergia-árak emelkedése miatt a KÁT és METÁR rendszerek fenntartásának költségei negatívvá váltak. Egyelőre tehát a nagyfogyasztók akkor sem részesülhetnek a termelők visszafizetéseiből, ezzel némileg mérsékelve energiaköltségeiket, ha a KÁT-ba való visszatérés lehetőségének megszüntetése több termelőt visszatart a mérlegkör elhagyásától, növelve a potenciális visszafizetések összegét.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az elmaradó visszatérítés összege hova kerül. Vélemények szerint nem lenne meglepő, ha a pénzt az államnak egyre többe kerülő rezsicsökkentési rendszer fenntartására fordítanák, ahogyan az is elképzelhető, hogy legalábbis részben a fenti módosítás mögött is költségvetési megfontolások is állhattak.
A hatályos szabályozás változatlan a korábbiakhoz képest a tekintetben, hogy e szerint a KÁT-ból kilépő termelő kizárólag akkor jogosult a KÁT mérlegkör helyett más mérlegkörhöz való csatlakozásra, ha a kötelező átvétel keretében történő támogatás helyett a támogatás METÁR rendelet szerinti prémium típusú támogatás szabályai szerinti elszámolását kezdeményezi. Az alkalmazandó támogatott ár a vonatkozó aktuális kötelező átvételi árak (időben egyenletes termelés melletti átlagának) egy bizonyos szorzótényezővel módosított értékével egyezik meg, és a támogatás időtartama változatlan marad.
A portfolio szerint a módosítás a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) kormányrendeletet, valamint a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) kormányrendeletet érinti. Utóbbi egy olyan ponttal is kiegészült, mely szerint a szerződés a premizált termelő által nem szüntethető meg a Hivatal (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, MEKH – a szerk.) által kiadott, a támogatási jogosultságot megállapító határozatában előírt, a villamos energia zöld prémium típusú támogatása időtartamának lejártáig vagy a támogatás alá eső teljes villamos energia mennyiség elszámolásáig.
