A rovat kizárólagos támogatója

A történelem során a járványok mindig új megoldásokat hoztak a várostervezésbe. A XIX. századi kolerajárványok után például új vízvezeték és csatornarendszer épült, valamint a túlzottan zsúfolt beépítések ellen is különböző törvényeket hoztak. Éppen ezért a mostani koronavírus-járvány hatásaként is feltételezhetjük, hogy lesznek változások a városok jövőbeli tervezésében, de ezek az infrastruktúra átalakulása mellett a város fejlődését érintő szervezési formák átalakulásában is megjelenhetnek majd.

Az előttünk álló hónapok jelentős változásokat hozhatnak a várostervezésben. Az infrastruktúra kialakításában korábban jelentéktelen szempontok válhatnak egyre fontosabbá, de emellett a szervezési, együttműködési folyamatok és a városok tervezésével kapcsolatos gondolkodásmód is átértékelődhet. A várható infrastrukturális változásokat a Fast Company cikke alapján, a gazdasági és szerveződési folyamatokat érintő változásokat pedig Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont vezető tanácsadója, a DRO Studio ügyvezetőjének véleménye alapján gyűjtötte össze a portfólió.

Infrastrukturális változások

A jövőben minden bizonnyal kiemelt figyelmet kaphatnak azok a terek, ahol valamilyen célból egyszerre sok ember gyűlik össze. Emellett a levegőminőség és az általános higiénia is felértékelődhet, a városokban pedig a zöldfelületek, parkok szerepe, valamint az egyes épületek közti funkcionális átjárhatóság irányába indulhatnak el fejlesztések. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül gyűjtöttünk össze néhány szempontot.

Tömegek egy helyen

A mostani járvány hatására fontos céllá válhat, hogy törekedjenek a fölöslegesen nagy embertömegek kialakulásához vezető helyzetek megszüntetésére. Tipikus példa erre a reptéri átvilágítás előtti kígyózó sorok látványa, ami egyesek szerint automatikus becsekkolási pontok kialakításával, vagy új szabályok bevezetésével csökkenthető lenne. Megfelelő technikai feltételek mellett a repülőtereken nem lenne muszáj az utasokat például a belépéskor átvizsgálni, hanem ezt akár a repülőre történő várakozáskor is meg lehetne tenni. Ahol viszont nem lehet elkerülni a tömeget, például egy koncert vagy konferencia során, ott törekedni kell a lehet leghatékonyabb légcserére.

Levegőminőség kérdése

Az előző repülőtéri példánál maradva a repülőgépek légcserélő rendszerének mintájára hatékonyabb levegőszűrést például a tömegközlekedési eszközök esetében is alkalmazni lehetne, de a lakásfejlesztéseknél is felértékelődhet a levegőminőség kérdése. Mivel átlagosan az időnk 90 százalékát épületekben töltjük, ezért az épületeknek fel kell készülniük a fertőző betegségek legyőzésére. Fontos lesz a friss levegő bejuttatása az épületekbe, de a kültérben kialakuló tömegek esetén és az épületek megtervezésekor a külső szellőztetés is fontosabb szempontként jelenhet meg. Egyes épületekben testhőmérsékletszűrők segíthetik az esetlegesen beteg emberek kiszűrését.

Városi parkok

A levegőminőség javításának jegyében a városon belüli parkok és más zöldfelületek is jobban felértékelődhetnek. Azon kívül, hogy a fák és más növények megszűrik a port és jobb levegőt eredményeznek, a parkokban sportolással és rekreációval eltöltött idő javítja az immunrendszert, ami összességében egészségesebb társadalomhoz vezet. A jobb levegő és a gyakoribb testmozgás hatására csökken az asztma, a magas vérnyomás, vagy a cukorbetegség előfordulási aránya, amelyek mindegyike magasabb kockázatot jelent a mostani koronavírusos megbetegedések során.

Az ideiglenes vagy állandó kézmosók nemcsak az épületekben, hanem a külső térben, például a parkokban, megállókban, vagy más tömegközlekedési csomópontokban is megjelenhetnek. Az épületeken belül pedig a mosdókon túl lehetőség lesz a kézfertőtlenítése például a lifteknél, a recepción, és minden olyan helyiségben, ahol az emberek gyakran érintkeznek egymással.

Kórházak

A funkcionális mobilitás nemcsak az épületek között, de egyes épületeken belül is jobban érvényesülhet. A kórházakban például a mostani járvány kapcsán értékelődött fel, hogy az egyes kórtermeket hogyan és milyen gyorsan lehet szükség esetén intenzív osztállyá alakítani, míg a járvány elmúltával hagyományos kórteremként tovább üzemeltetni. Emellett az orvos-beteg kommunikációjában is jöhetnek változások, a találkozások nélküli kommunikációs formák kaphatnak új szerepet.

Átalakulhat a városok gazdasága

A mostani járványnak nincsenek közegészségügyi okai – mint például a csatornázatlanság, vagy a tiszta víz hiánya volt a középkori járványoknál. A magyar építészeti szabványok meglehetősen körültekintők, a népegészségügyi hatóságok részvétele azok alakításában régóta folyamatos, így itt jelentős változásra nem kell számítani. A városok szintjén viszont igen, de ott is inkább a gazdasági következményekkel összefüggő, áttételes fejleményekről, és azok további megelőzéséről van szó – hívta fel a figyelmet Ongjerth Richárd.

A SZAKÉRTŐ SZERINT A JÁRVÁNYBÓL FAKADÓ GAZDASÁGI VÁLSÁG A GAZDASÁG SZERVEZETI CENTRALIZÁLÁSÁT, A TURIZMUSBAN ÉS A KISKERESKEDELEMBEN, VALAMINT A KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK TERÉN IS A TŐKESZEGÉNY KISEBB VÁLLALKOZÁSOK TÖMEGES ELLEHETETLENÜLÉSÉT EREDMÉNYEZI,

ami a nem élelmiszert, gyógyszert, napi cikkeket áruló üzletek, szükséghelyzetben elhagyható rétegigényeket kiszolgáló boltok, kulturális szolgáltatások területén már most jelentkezik.

  • Az otthonról végzett távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás – a mostanában megszerzett kedvező tapasztalatok esetén – a járvány után is nagyobb arányú marad a korábbinál, és az internetes kereskedelem, a házhozszállítás is népszerűbb lesz. Ez Budapesten és a nagyvárosokban várhatóan a központi területeken lévő kisebb-nagyobb üzletek egy részének bezárását hozza majd, ezért speciális programok megindítása lesz szükséges a belvárosok, üzletutcák életének, prosperálásának a visszaállítására. Ebben az önkormányzatoknak és a helyi tulajdonosoknak, kereskedőknek együtt kell működniük a megfelelő megoldások megtalálásában, a közös tehermegosztás legjobb módjainak a kialakításában.
  • Lehetséges ugyanakkor a különféle logisztikai létesítmények, raktárak iránti igény fokozódása, amit különösen a nem városközponti fekvésű, de jól megközelíthető rozsdaövezetek újrafejlesztése esetén indokolt figyelembe venni.
  • Várható a kerékpáros közlekedés korábbinál magasabb arányának fennmaradása is, ami viszont lehetőséget teremt a városok, és különösen a belvárosok közlekedésének, parkolásának újragondolására.

Alulról építkező együttműködés

A járvány igen gyorsan napirendre hozta a magyar településtervezők, városkutatók, urbanisztikai szakemberek körében a városoknak a változásokhoz való és rugalmas alkalmazkodóképessége, rezilienciája kérdését, amellyel Nyugat-Európában már vagy egy évtizede foglalkoznak a gyakorlatban is, nálunk azonban mindeddig lényegében hiányzott az urbanisztikai szakmai gondolkodásból.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a váratlan eseményekre való reagálóképesség az életnek szinte minden területén a tartalékoktól függ.

Ez a rendelkezésre álló forrásokon kívül legalább két olyan területet érint, ahol a kapacitások megteremtése csak hosszú idő szívós és fegyelmezett munkájával lehetséges.

  • Ilyen a műszaki infrastruktúra, aminek a zökkenőmentes működése váratlan haváriahelyzetekben alapvető követelmény, és
  • ilyen az alulról építkező együttműködés képessége is, ami a központosított rendszerek váratlan helyzetben rendszerint sokat hibázó központi irányításának a hibáit a végrehajtás szintjén képes korrigálni, illetve az ilyenkor szükségessé váló sokféle önkéntes munkát is biztosítani.

Ezért a jövőben egyrészt lényegesen növelni kellene – a települések reagálóképességének a szubszidiaritás jegyében történő javításához – azok önállóságát, kompetenciáit, hangsúlyosan ideértve a helyi közügyek széles skáláján játszott szerepüket, és az ehhez szükséges forrásokat is. Lényegesen növekednie kellene a fegyelmezett, hatékony működéshez szükséges tervszerűségnek, az irányítás minden szintjén.

Ugyanakkor bizonyos, hogy a területi és településtervezésnek is ki kell lépnie az építési szabályozási, vagy éppen a pályázati kötelező, de amúgy fölösleges pénzszerző eszköz gyártójának a szerepéből, és jóval nagyobb figyelmet kellene fordítania a műszaki és jogi szempontok mellett a települések életének, közösségének fejlesztését, formálását segítő, valóban hasznos megoldásokra, tervekre.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek