A hőhullám okozta szélcsend miatt felpörögtek a füstokádó erőművek, ami tovább ront a helyzeten.
Az Európát gyötrő hőhullámot jórészt anticiklonok (magasnyomású légköri képződmények) okozzák, amelyek szokatlanul hosszan tartanak az idei nyár során. Ezek miatt nemcsak melegebbé és szárazabbá, hanem szélcsendesebbé is vált az időjárás, méghozzá annyira, hogy a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége jelentősen visszaesett. A nyári anticiklonok normális jelenségnek számítanak a kontinensen, az viszont már nem, hogy ilyen sokáig tartanak.
A Bloomberg cikke szerint az európai szélerőművek által termelt energiamennyiség 20 százalékkal maradt el idén júliusban az átlagtól. A visszaesés Nagy-Britanniában a gázárakon is meglátszik, azok ugyanis 2013 óta nem voltak olyan magasak, mint most, mivel a kieső szélenergiát hőerőművekkel tudják csak pótolni az országban. A szélerőművekre szintén nagyban támaszkodó Németország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a légmozgás hiányát ellensúlyozták a napsütéses órák, amelyek száma szokatlanul magas volt a szélsőséges időjárás miatt, így a német napelemek csúcsra járatva működhettek a múlt hónap során.
Pascal Storck, a megújuló energiaforrásokkal és meteorológiai mérőberendezésekkel is foglalkozó Vaisala vezetője szerint az éghajlatváltozás jelentős veszteséget okoz a szélerőművek üzemeltetőinek. 2015 elején az Egyesült Államokat sújtotta hasonló szélcsend, ami az amerikaiaknak már megmutatta, hogy a zöldenergiával kapcsolatos befektetések esetében rendkívül fontos, hogy azokat megosszák a különböző technológiák és helyszínek között – most az európaiak is megkapták ezt a leckét.
Az előrejelzések szerint legalább októberig ki fog tartani a viszonylag szélcsendes idő, viszont az északi féltekén a tél közeledtével csökken a nappalok hossza. A naperőművek tehát egyre kevésbé tudják majd pótolni a kieső szélenergiát, így még tovább nőhet az igény a hőerőművekben előállított villamosenergia iránt. Ez pedig az üvegházhatású gázok fokozódó kibocsátásához vezet, ami végső soron az éghajlatváltozást erősíti – írta a G7.
Vízkivétünk fele áramtermelésre megy
Rengeteg vizet használ az emberiség áramtermelésre. Annyit, hogy Európában és az USA-ban az összes természetből vételezett víz felét erőművek használják fel. A szél- és naperőművek emiatt is verik az atomot.
Elsősorban a szén-, a gáz- és az atomerőművek fogyasztanak rengeteg vizet. Részben hűtésre, részben pedig a víz gőzzé forralására kell a víz ezeknél a létesítményeknél. Az atomerőművek és a szénerőművek használják a legtöbbet.
A szél- és naperőművek viszont jóval kevesebb vizet igényelnek. Így a megújulók nem csupán a káros anyagok kibocsájtásának csökkentése miatt fontosak, hanem a víz kímélése miatt is.
Az erőművek melegebb vizet engednek vissza a természetbe, mint amit vételeznek, ez további veszélyt jelent a környezetre. Nem véletlen, hogy a mostani hőségben több atomerőművet is le kellett állítani, és Pakson csökkentették a termelést – írta a quartz-ra hivatkozva a 444.hu.
Nemcsak a megújuló energiák terén probléma a hőség. A hűtővizet biztosító folyók vízszintcsökkenése miatt nemrég leállítottak 4 atomreaktort Franciaországban.
