Greenpeace-aktivisták a fukusimai atomkatasztrófa harmadik évfordulóján a „Stop Paks 2” feliratot és egy óriási „sikolyképet” vetítettek a budapesti Képviselői Irodaház oldalára. Az aktivisták ezzel világítanak rá a nukleáris energia veszélyeire, egyúttal felszólítják a – mostani és leendő – országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a paksi atomerőmű bővítését.
A Fukusima Daiicsi atomerőműben 2011 március 11-én bekövetkezett súlyos nukleáris baleset 3 év után is megoldhatatlan katasztrófahelyzetet teremtett Japánban. Több mint 100 000 ember azóta is otthonától távol él, sorsuk kilátástalan. Ennek következtében az elkeseredettség és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság egyre nő. A családok harmada gyermekétől elszakítva él, 35%-uk korábbi fizetésének körülbelül a feléből kénytelen megélni, a többség még mindig ideiglenes szálláshelyen várja a helyzet javulását. Az érintettek nehezen dolgozzák fel a lelki és fizikai megrázkódtatást: egy nemrégiben készült felmérés kimutatta, hogy 37%-uk alvászavarral küzd.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy nukleáris katasztrófa bármikor megtörténhet. Az emberi mulasztás és a természeti események összejátszása ellen sehol sem vagyunk védve. A fukusimai erőmű területének és környékének megtisztítása akár 50-60 évig is eltarthat, becsült költsége 250-500 milliárd dollár. Az eddig 3 éve tartó munkát sorozatos hibák, elkendőzések, szivárgások és üzemzavarok kísérik. A jelek szerint a TEPCO (az erőművet üzemeltető cég) nem képes uralni a helyzetet. A kitelepítési zónában még mindig vannak olyan helyek, ahol a háttérsugárzás 20-50-szerese a megengedett határértéknek.
A Fukusima prefektúrában élők a katasztrófa után teljesen elutasítják az atomenergiát. Időközben elkészült az a terv, hogy hogyan tudják a 2 milliós lakosú térséget 100%-ban megújuló energiaforrásokból ellátni. A japán társadalom 76%-a kivezetné az atomenergiát az energiaellátásból: 53%-uk fokozatosan, 23%-uk pedig azonnali hatállyal.
„Magyarországnak is megvan a lehetősége, hogy atomenergia nélkül lássa el a lakosságot és a gazdaságot a szükséges energiával, nem kell együtt élnünk a vele járó kockázatokkal és szennyezésekkel – mondta Bozsó Brigitta, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
„A Greenpeace Energia[Forradalom] tanulmánya is megmutatja ezt az utat, emellett a Nemzeti Energiastratégiához is készült olyan forgatókönyv, mely nem számol az erőmű bővítésével. Európában is számos olyan ország van, amely – főleg a fukusimai katasztrófa hatására – nemet mond az atomenergiára. Ilyen Németország, Olaszország, Ausztria és Dánia; de Svájc és Spanyolország sem fog már új atomerőművet építeni. Itt az idő, hogy mi is a fenntartható energiagazdálkodás útjára lépjünk, és eltávolodjunk a kiemelten veszélyes és költséges atomenergiától. A képviselők személyes felelőssége és kötelessége, hogy ezt a döntést meghozzák. A Greenpeace ezért ismét nyomatékosan felszólítja őket, hogy ne támogassák a paksi atomerőmű bővítését.”
Az atomreaktorok újraindítását sürgette a fukusimai évforduló előtt a japán kormányfő
Az ország biztonságosnak nyilvánított atomreaktorainak újraindítását sürgette Abe Sindzó japán kormányfő parlamenti felszólalásában tegnap, egy nappal a fukusimai atomerőmű-balesetet okozó földrengés és szökőár harmadik évfordulója előtt.
"Újra szeretném indítani az atomenergetikai hatóság szigorú szabályzata szerint biztonságosnak minősített reaktorokat, és ehhez meg akarom nyerni az emberek megértését" – közölte Abe. Egyúttal azt is leszögezte, hogy Japánnak "felelősségteljes, az emberek életét és a gazdasági aktivitást nem veszélyeztető energetikai politikát kell kialakítania", és az atomenergia biztonságos felhasználásának érdekében "figyelembe kell venni (a fukusimai baleset) tapasztalatait".
Jelenleg Japán mind a 48 működőképes atomreaktora áll, miután a fukusimai balesetet követően felállított független atomenergetikai hatóság szigorú biztonsági fejlesztéseket írt elő az üzemeltetőknek az újraindítás feltételeként. A 2011-es baleset óta a japánok többsége ellenzi az atomenergiát, és a tervezet újraindítás megosztó kérdésnek számít, már csak azért is, mert a balesetet szenvedett fukusimai erőműben a mai napig fordulnak elő kisebb-nagyobb szivárgások. Ugyanakkor a kormány szerint az újraindítás középtávon gazdasági szempontból elkerülhetetlen. Az atomenergia a baleset előtt az energiahordozókkal gyakorlatilag egyáltalán nem rendelkező szigetország áramellátásának mintegy 30 százalékáért felelt, azóta viszont Japán hatalmas árat fizet a kiesett kapacitások importált kőolajjal és földgázzal való pótlásáért. Elemzők szerint elsősorban a megnövekedett energiaimport-költségek felelősek azért, hogy Japán a tavalyi évben rekordmértékű kereskedelmi deficitet könyvelt el.
A 2012 decemberében hatalomra jutott Abe soha nem titkolta, hogy az újraindítás pártján áll, bár hétfőn azt mondta, hogy a kérdésről "konstruktív párbeszédet" akar folytatni az ellenzékkel, illetve az atomrektorok közelében élő közösségekkel. Az atomenergetikai hatóságnál tavaly nyár óta kérelmezhetik az energiacégek az atomreaktorok újraindításának engedélyezését. A hatóság egyelőre még egyetlen engedélyt sem adott ki, több mint egy tucat reaktor ellenőrzése jelenleg is folyik. (MTI)
Bezárva élnek a japán szellemváros gyerekei
Március 11-én van a hároméves évfordulója a fukusimai földrengésnek, és az utána bekövetkezett nukleáris katasztrófának. A város teljesen kihalt, de a közeli városokban nem állt meg teljesen az élet. Koriyama városában viszont a gyerekek nem tölthetnek napi félóránál többet a szabadban. A hivatalos tiltás már tavaly óta ugyan nincs érvényben, de az aggódó szülök kérését teljesítve a tanárok és óvónők betartják még azt. A városban azóta minden gyermekjáték belső térbe költözött, erről készített fotósorozatot Toru Hanai. Tavaly év végén készült egy fényképsorozat a súlyosan fertőzött, lezárt és kiürített zónában is, azt itt találhatja meg.
A paksi atomerőmű tervezett bővítése – a régi és az új blokkok néhány évig tartó párhuzamos működtetését feltételezve – nem oldható meg a Duna duzzasztása nélkül. Ezzel a ténnyel a bővítés előkészítését végzők is tisztában voltak, sőt az elengedhetetlen vízügyi beruházások politikai kockázataira is felhívták a döntéshozók figyelmét. – A paksi atomerőmű tervezésénél elszúrták a hűtővízrendszert: nem elég mély az a csatorna, amelyik a Dunából a hűtővizet a reaktorokhoz szállítja, és a kiemelő szivattyúk is túlságosan magasan vannak. Emiatt most, a meglévő blokkoknál is vannak vízellátási krízisek a Duna alacsony vízállása esetén, annak ellenére, hogy a térségben évtizedek óta kotrási tilalom van, ami már a hajózást is veszélyezteti – állítja egy idős, már az erőműépítés idején is a paksi cégnek dolgozó építőmérnök. Részletek. Paksi víziakna: vízlépcső nélkül nincs bővítés
