A rovat kizárólagos támogatója

A tudomány jelenlegi állása szerint a fák gyökérben végződnek 😊. Mi az az örökerdő? Városi erdő, vagy erdőváros? A közműalagút sem megoldás Budapesten. Mennyi egy fa értéke? Fapótlási anomáliák, ahány kerület, annyi jogszabály. Mikor lesz városi favédelmi törvényünk?  Beton, vagy zöld?

A kispesti Wekerletelep és a ferencvárosi József Attila lakótelep közötti Határ úti Kiserdő a környékbeliek kedvenc pihenő helye. Az 1870-es években született meg a főváros első környezetvédelmi rendeltetésű döntése, hogy a város akkori keleti határa mentén szükséges egy 100 öl széles erdősávot telepíteni. Ez kapta a „határerdő” nevet helyzetéből adódóan.

A 20 hektáros Kiserdőt most veszély fenyegeti, mert a leendő Galváni hídon Budáról a Csepel szigeten át Pestre átvezető tranzitforgalom esetleg itt menne át.
A wekerlei civilek (Átalakuló Wekerle / Transition Wekerle és Van más út – Összefogás a Kiserdőért) szeptember első hétvégéjén rendezték meg a Kisedőfesztet, melyen több pódiumbeszélgetést is tartottak.
A „Furán Egyetem” a méhlegelőktől a városi erdőkig – c. pódiumbeszélgetését Sarkadi Péter vezette. Az erdők és a városi zöldfelületekkel kapcsolatban sok minden érdekesség szóba került.  Mai podcastunk e beszélgetés szerkesztett változata. Megszólalók:

BARDÓCZI SÁNDOR, Budapest főtájépítésze
BOJÁR IVÁN ANDRÁS – a 10 millió fa mozgalom alapítója
A 10 millió Fa, országos közösség, melyet Bojár Iván András alapított 2019 nyarán. Folyamatosan növekvő számú (jelenleg 160) helyen, kisvárosban, falun, megyeszékhelyeken, fővárosi kerületekben működnek helyi közösségeink, melyek előkészítik, megszervezik és lebonyolítják a fák ültetését, erdők telepítését. Szakmai értelemben a munkákat erdészből, kertészből, ökológusból álló központi szakértői team segíti, de sok esetben a helyi közösségek saját, a területük sajátosságait jól ismerő erdésszel vagy kertésszel is dolgoznak.

Kiserdőfeszt Balról Sarkadi Péter, Lomniczi Gergely, Rittling István, Bardóczi Sándor és Bojár Iván András. Fotó: Vásárhelyi Márton

RITTLING ISTVÁN a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője
LOMNICZI GERGELY – Pilisi Parkerdő Zrt. szakértője, városi erdő program tanácsadója 

Az idén 52 éves Pilisi Parkerdő Zrt. a főváros tágabb környezetének állami erdeit kezeli. A 9 – ből a Budapesti Erdészet a legismertebb.  Az erdészet területének legnagyobb része 1954 óta deklaráltan parkerdő, emellett a 70-es évek vége óta természetvédelmi oltalom alatt áll.

Budapesti zöldterületei alapvető infrastruktúránk részei. Hogyan gondoskodunk róluk, mi a szereposztás?
– A Kiserdőben az állam erdészeti cége is és Ferencváros parkfenntartója (FESZOFE) is végez munkát, de az egész várost illetően az államon és a kerületeken kívül még a Főváros is szerephez jut a zöldterületek fenntartásában. Emellett a városi zöldhöz intenzíven kötődő, azért felelősséget érző városlakók civil szerveződései is hangsúlyos szerepet játszanak a városról való gondoskodásban. (Ezen felül vannak magántulajdonosok is zöldterületek, erdők birtokában is.)

Mik a különböző szereplők felelősségi köreik, feladataik, munkájuk hogyan egészítik ki egymást?

Mi az az “örökerdő”, milyen erdészeti megközelítés ez és hol vannak a szerencsés helyek Budapesten, ahol ezt alkalmazzák? Másutt miért nem? Milyen egyéb “újhullámos” eszközei, lehetőségei vannak a Pilisieknek?
– Hol tartunk az egymillió fa elültetésében? Milyen a kapcsolat a civil szerveződés és a fővárosi, állami szervezetek között?

Mi a tapasztalat a csemeték, fiatal fák növekedésével kapcsolatban az utóbbi években? A változó, szélsőségesebbé váló klímán is ugyanolyan tempóban nő fel egy érett zöldterület mint korábban?
Egyáltalán, mi van ezen a helyen? Tudjuk, hogy nem csak egy “akácos

A városi erdők elég speciális jelentőséggel bírnak a városlakó emberek számára, a pandémia idején fel is értékelődtek, mint szabadidős terek, és a klímaválság – a szélsőséges időjárási események (például a hőhullámok) – szintén felértékelik a(z) (ellen)hatásukat, szolgáltatásaikat.

A törvényi, jogszabályi keretek mennyire írják jól le ezt a speciális helyzetet és megfelelő védelmet biztosítanak-e a városi zöldterületeknek?

Felismeri-e a törvény a városi erdőt, annak speciális jellegét, és védi-e kellően?

Budapest fatárért a Főkert Zrt. nemrég kapta meg a Klímasztár díjat.

Van-e értelme a zöldterületek speciális, fokozott védelmét természetvédelmi jelleghez kötni, miközben az egy főre jutó zöldterület Budapesten messze elmarad a kívánatostól?

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek