Miután az amerikai hatóságok engedélyezték az emberi fogyasztását, a napokban már az amerikaiak tányérjára kerülhet a génmódosított lazac, amelynek piaci bevezetését korábban a pandémia miatt el kellett halasztani.
Az AquaBounty Technologies Inc. biotechnológiai vállalat által előállított génmódosított lazacok tonnái indulnak el az éttermek és házhozszállító szolgáltatók felé. A vendéglátóhelyeken nem kötelező feltűntetni, hogy genetikailag módosított-e egy termék. Az AquaBounty egy Indiana állambeli beltéri akváriumban, Albanyban tenyészti a gyorsan fejlődő, genetikailag módosított lazacokat.
A módosított lazac kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint a vadon élő, a piacképes méretet – 3,6-5,4 kilogrammos súlyt – 18 hónap alatt éri el 36 hónap helyett. Ráadásul kevesebb táplálékra van szüksége, mint a természetben élő példányoknak.
A génmódosított lazacok bojkottjára felszólító aktivisták ugyanakkor kampányt indítottak a vadon élő lazacok védelmében és az őslakosok fenntartható halászathoz fűződő jogainak megőrzése érdekében. A kampányban dolgozó Jon Russell szerint a genetikailag módosított lazacok súlyos fenyegetést jelentenek az egészséges táplálékrendszerre. Nézeteik szerint tájékoztatni kell az embereket arról, hogy amit megesznek, az honnan származik.
Az AquaBounty viszont azzal érvel, hogy betegség- és antibiotikummentes lazacot forgalmaz, azt állítja, hogy termékének előállítása kisebb karbonlábnyommal jár, és nem szennyezi a tengeri ökoszisztémákat, mint a hagyományos tengeri ketreces tenyésztés– írta a Pennsylvania News.
Miért veszélyes a genetikailag módosított lazac?
Hosszabb távon nagyon nagy esély van arra, hogy a genetikailag módosított lazacok kikerülhetnek az atlanti lazac természetes élőhelyeire, és vad populációkkal szaporodva az ember által létrehozott gén kontrollálhatatlanul elterjed, sőt természetes úton átkerülhet az atlanti lazac és a tengeri pisztráng (ennek egyik változata a Magyarországon is őshonos sebes pisztráng) hibridjeibe is.
Mindezt a hatalmas kockázatot pedig nem azért vállaljuk, hogy megoldjunk egy fontos környezetvédelmi vagy élelmezési problémát, hanem hogy egy cég részvényesei több pénzt kereshessenek, és a világ leggazdagabb 5%-a továbbra is viszonylag alacsony áron vásárolhasson lazacfilét.
De lássuk hogyan is fest ez a történet. Az AquAdvantage névre keresztelt hal egy olyan atlanti lazac, amelyikbe egy másik lazacfaj (Chinook) növekedési hormon termelését szabályozó génjét építik be (egy harmadik fajból vett promóter szekvenciával együtt), és így az sokkal több ilyen hormont termel, amitől a hal gyorsabban nő és jobb a takarmányhasznosítása is. Az így létrehozott egyedek fele annyi idő alatt érik el a 4-5 kilogrammos piaci méretet mint hagyományos társaik.
A technológiáról röviden annyit érdemes tudni, hogy a módosított gént olyan tenyészhalakban „tárolják”, amelyek ugyan genetikailag nőivarúak, de hormonkezeléssel hímivarúakká „alakítják” őket. Mivel ezeknek mindkét kromoszómáján megtalálható a módosított gén, így minden hímivarsejtjükbe jut egy.
Ezzel a tejjel (halsperma) termékenyítve a sima tenyésztett vagy vad atlanti lazacok ikráját a kikelő kishalak mind ikrások (nőivarú halak) lesznek, és egyik kromoszómájukon ott lesz a manipulált gén (hemozigóta), ami működésbe is lép. Az AquaBounty eleve úgy adta be az engedélyezési kérelmét, hogy meggyőzze a döntéshozókat: genetikailag módosított lazacok a természetbe nem kerülhetnek ki, mert csak zárt recirkulációs halnevelő rendszerekben (RAS) tartják őket. Ha valahogy mégis kikerülnek, ott szaporodni és a módosított gént örökíteni nem tudják, mert a technológia részeként a kromoszómaszám növelésével (triploidizáció) sterillé teszik a génmódosított halakat. RÉSZLETEK >>>
