Sokkoló vagy sem, a németek átlépik azt a nálunk nemrég egy kormányzati képviselő által hivatkozott polémiát, hogy a napcellák által termelt áramot ne csak akkor lehessen használni, ha süt a nap. Az óriási akkutelep majdnem a magyar szélenergia-kapacitás tizedét teszi ki, és Németországban már nem is ez az egyetlen ilyen létesítmény.
A szélturbinával és napelemmel áramot termelő rendszerek egyik gyenge pontja, hogy a hullámzó termelést csak valamilyen segéd- vagy pótkapacitás rendszerbe építésével lehet "kisimítani". Eddig úgy volt, hogy az csak elvileg járható út, hogy a termelési volumenhez illeszthető nagyságrendű energiatároló rendszerek elérjék ugyanezt a hatást. A németországi Szász-Anhalt tartományban viszont e területen is a gyakorlati megvalósítás felé léptek előre azzal, hogy hamarosan az ún. Solar-völgyben az alapinfrastruktúra részévé válik egy 30 MW-os akkumulátor. A gigaakku kifejezetten a pillanatnyi napenergia-túltermelési helyzetek kezelésére szolgál.
L. Simon akár a Nature-ben is publikálhatna
A hülye kínaiaknak jobban kéne figyelniük L. Simon Lászlóra, és akkor nem bohóckodnának a megújuló energiákkal.
Valami nagyon fontos dologra jött rá a fideszes L. Simon László a megújuló energiaforrások hatékonyságával kapcsolatban. Az alapvetően kulturális kérdésekkel foglalkozó, korábban költőként ismert politikus pénteken osztotta meg a szélesebb nyilvánossággal felfedezéseit a témában. Akkor a paksi bővítésről tartott parlamenti vitanapon a Világgazdaság beszámolója szerint azt mondta, hogy azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél.
Bár csak korábban mondta volna mindezt, és akkor szeptember elején nem írnak olyan butaságokat például a Nature magazinban, hogy minden országnak Kína példáját kellene követni, ami mint az őrült nyomja a pénzt a megújuló energiákba. Kínában (ahol valószínűleg még nem találkoztak a L. Simon által emlegetett szélcsendes időszakokkal, illetve ezzel az éjszaka nevű, napfény nélküli periódussal) 2005 például óta megszázszorozódott a legyártott napenergia cellák mennyisége. Az állam több, mint 8 ezer milliárd forintnak megfelelő jüant költ közpénzből alacsony széndioxid kibocsájtású erőművek építésébe, igaz ebben a nukleáris energia is benne van. Tovább >>>