A rovat kizárólagos támogatója

2005. november 5. és 8. között a Magyar Tudományos Akadémia, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) nemzetközi klímaváltozási konferenciát szervezett Pécsett. A konferencia aktuális témáit a Minisztérium és az Akadémia közös programja (VAHAVA) adta, mely a klímaváltozás hatásain túl a lehetséges válaszok megfogalmazását is célul tűzte ki.

A pécsi konferencia elnöke professzor Láng István, a VAHAVA program vezetője és a téma nemzetközi hírű szakértője. A konferencia záró napján Persányi Miklós, környezetvédelmi- és vízügyi miniszter ismertette a magyar kormány klímaváltozással kapcsolatos stratégiáját, és részt vett a záró plenáris ülésen.

A klímaváltozás valószínűsége már a 20. század hetvenes éveinek elején előtérbe került. Az ENSZ Stockholmi Konferenciájának (1972) ajánlásai sürgették a további kutatásokat a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó gázok környezeti hatásainak feltárására. Továbbá a szélsőséges időjárási eredmények okait és következményeit szintén megvizsgálandónak tartották. A későbbi évek mérési eredményei egyértelműen kimutatták, hogy lassan, de észrevehetően növekszik a CO2 és üvegház hatású gázok mennyisége a légkörben és ezzel a Föld felszínének átlaghőmérséklete. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az elmúlt 25-30 évben hiába került a globális klímaváltozás lehetősége az érdeklődés homlokterébe, az ünnepélyes ígéreteken és a jól megfogalmazott dokumentumokon kívül alig történtek tényleges intézkedések az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére, illetve a tiszteletreméltó pozitív döntések hatását felülmúlta a Föld lakosságának és az energia felhasználás növekedéséből származó többlet emisszió.

A 21. század elején több mint 6 milliárd ember élt a Földön, akiket élelemmel, ivóvízzel, lakással és energiával kellett ellátni. A személygépkocsik száma felülmúlta a 600 milliót és mintegy 2 milliárd lakás számára kellett biztosítani az energiát vagy a fűtéshez, vagy a hűtéshez, illetve a mindennapi élethez. A kelet-európai régió politikai- és gazdasági átalakulás hatásai tovább fokozzák a problémákat, így egyre égetőbb a megfelelő megoldások, válaszok kidolgozása.
A konferenciára közel 100 tudós érkezett Pécsre Nyugat- és Kelet-Európából, hogy megvitassák a globális és regionális előrejelzéssel, időjárás modellezésével, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaival, a CO2 kibocsátás csökkentésével kapcsolatos lehetőségeket és feladatokat.
Az előadások között olyan érdekes témák találhatók, mint
• az extrém időjárás, a csapadékos és száraz időszakok változása
• hőhullám előrejelző- és figyelmeztető rendszerek az írott- és elektronikus sajtó támogatásával
• a mentőszolgálatok terhelésének alakulása a hőhullámok idején
• az erdőgazdálkodás megelőző szerepe
• a forgalomszervezés hatásai és az öko-vezetés kapcsolata
• „Kyoto az otthonokban”, avagy milyen egyszerű megoldásokkal válaszolhatunk a klímaváltozásra, például a megújuló energiaforrások használata.

Az előadók egyetértettek abban, hogy nem lehet tovább halogatni a határozott lépéseket, a regionális együttműködés területén. A konferencián megfogalmazott álláspontok és tanulságok kapcsolódnak a héten, Budapesten megrendezésre kerülő World Science Forum tudományos világeseményéhez.

További információk:
Bauer Zsolt Kommunikációs vezető Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ 06 20 5601659 zsbauer@rec.org

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás