A rovat kizárólagos támogatója

A világ csökkenő vízkészlete miatt a kaktusz válhat a 21. század egyik legfontosabb haszonnövényévé. Táplálék, takarmány és vízraktározó egyben.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO és a száraz éghajlatú területek mezőgazdasági kutatásaiért felelős nemzetközi kutatóközponttal (ICARDA) közösen kiadott könyvében részletezi a kaktuszfélék termesztésének előnyeit. Az ICARDA kutatója, Ali Nefzaoui szerint a világ vízkészleteire nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt a kaktusz válhat a 21. század egyik legfontosabb haszonnövényévé.

Nagyfokú ellenállóképességüknek hála, ezek a szúrós növények jelenthetik élelmezési szempontból az egyik utolsó mentsvárat a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett száraz területeken.

A FAO szerint a kaktuszfélék továbbá rengeteg vizet tárolnak: ez hektáronként akár 180 tonna vizet is jelenthet, ami öt kifejlett tehén ellátására elegendő. "A Madagaszkár déli részét sújtó közelmúltbeli aszály során a kaktuszok fontos táplálék-, takarmány- és vízforrásként szolgáltak a helyiek és állataik számára" – húzta alá a FAO.

Az ENSZ-ügynökség szerint míg a kaktuszfélék többsége táplálkozásra nem alkalmas, addig a fügekaktuszok vagy medvetalpkaktuszok (Opuntia) nemzetségébe tartozó fajok ehetőek, és Brazíliában, Észak-Amerikában, valamint Etiópiában már jó ideje termesztik őket.

A kaktuszfügét az indiánok már 9000 éve ették; a nazca és a maya indiánok már termesztették is.

Az ocelot- és a jaguárbőrrel együtt fizetőeszközzé vált, és a kereskedelembe vonásával egész Közép-Amerikában gyorsan elterjedt, sőt, Kubába és a Karib-szigetekre is átjutott. Lisszabonba valószínűleg Kolumbusz közvetítésével került. A XV./XVI. század fordulóján a hajósok skorbut ellen használták, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mediterrán, száraz klímán Európában is elterjedjen. A XVIII. században ferences szerzetesek már Kaliforniában is termesztették.

A télálló fajták kevéssé feltűnően, de stabilan Magyarországon is megtelepedtek. Sadler József (1791–1849), "Flora Comitatus Pestiensis" (Pest megye flórája) című tudományos munkájában ezt írja: "Opuntia ficus indica, indiai füge legtöbb európai nyelven, hasonló hazával bír mint az Agave, de sokkal terjedtebb az ó világban. Nálunk Sz. Gellérthegy déli oldalán szinte tenyészett vadon."

A kaktuszfüge (tuna)elterjedt fogyasztási cikk. Emellett zöldségként eszik vízraktározásra módosult, levélszerű szárát (a medvetalpat; nopal, nopalitos) is. Felhasználása hasonló, mint a zöldbabé. A szárat feldarabolják, és hússal, tojással, babbal, hagymával megfőzik. A nopalt fogyasztják főzve, sütve, grillezve, de nyersen is, salátának. Ital is készül belőle, sőt, alkoholtartalmú koktélokat is ízesítenek vele. A főzet ragasztóanyagot tartalmaz, amit a vályogtéglák összetapasztására használnak.
A fügekaktusz évszázadok óta stabil alapját képezi a mexikói konyhának és ma már Szicíliában is előszeretettel fogyasztják.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek