A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

A genetikailag megváltoztatott gyermekeket eredményező emberi petesejtek, spermák vagy embriók génszerkesztésének globális tilalmára szólított fel egy nemzetközi tudóscsoport.

A cikket a Nature tudományos folyóiratban tették közzé, miután egy kínai tudós 2018 őszén bejelentette az első génszerkesztett ikerpár megszületését a világon.

Ho Csian-kuj, a sencseni Dél-Kínai Egyetem kutatója 2018 novemberében jelentette be egy olyan ikerpár születését, akiknek a CRISPR-cas9 elevezésű „molekuláris ollóval” megváltoztatta a génállományát, hogy a babák ne kaphassák el a HIV-vírust, mivel apjuk fertőzött volt.
A bejelentés az egész világon nagy felháborodást váltott ki, a kutatók kockázatosnak és etikátlannak nevezték az eljárást.

Hét ország 18 tudósa, köztük a Harvard Egyetem, az MIT kutatói a tekintélyes tudományos folyóiratban átmeneti, mintegy öt évre szóló moratóriumot sürgettek, hogy időt adjanak a kérdés tudományos, technikai, társadalmi és etikai vonatkozásainak alapos megvitatására.
A globális moratórium addig lenne életben, amíg a nemzetek nem fogalmaznak meg nemzetközi irányelveket arról, miként használható a génszerkesztés technológiája – írták a kommentárban.

„A genetikai módosítás bevezetése a jövő generációjába maradandó és valószínűleg káros hatást jelenthet a fajokra” – hívták fel a figyelmet.

A kínai egészségügyi hatóság február végén közzétett irányelveiben szintén nagy kockázatú kategóriába sorolta a génszerkesztést, a génátvitelt és a génszabályozást és ezeket a kínai egészségügyi minisztérium irányítása alá helyezte.
A nemzetközi vita lezárultával az egyes országok maguk dönthetnék el, mit engednek meg a reprodukciós célú génszerkesztés terén.

Új nemesítési technikák és génmódosítás

Új nemesítési technikák és génmódosítás

A géntechnológia viharos ütemű fejlődése élesen veti fel a modern kutatás és technológia alapdilemmáját: megtehetjük-e mindazt, amire amúgy képesek vagyunk? A DDT-től a Contergan-tragédiáig számos intő példa mutatja, hogy a válasz semmiképpen sem lehet az „igen”.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Jövő Nemzedékek Szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör mai  konferenciájának fontosságát önmagában is aláhúzza annak felismerése, mekkora potenciállal, milyen következményekkel képes a modern ember beavatkozni a természeti folyamatokba a génmódosítás eszközeivel.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek