A rovat kizárólagos támogatója

Néhány napja bejárta a magyar internetet is a hír, hogy az Európai Bizottság betiltana egy sor mindennapos műanyagterméket, például a műanyagtányérokat vagy a szívószálakat, sőt még a fültisztító pálcikákat is. Bár még csak egy javaslatról van szó, már ez is elég nagy zúgolódást váltott ki, úgyhogy érdemes megnézni, miről is van szó pontosan.

A Bizottság javaslata az európai tengerekben és partokon leggyakrabban talált tíz egyszer használatos műanyagtermékre (amelyek az összes egyszer használatos műanyag 86 százalékát jelentik) és az elvesztett vagy elhagyott halászati eszközökre vonatkozik. A tervezet szerint ez a tíz terméktípus a tengeri hulladék 43, míg a halászeszközök a 27 százalékát teszik ki, így az ezek elleni fellépés együttesen az összes tengeri hulladék 70 százalékát érinti. (Egyébként az összes tengeri hulladéknak a 85 százaléka műanyag.)

A Bizottság arányosságra törekszik, ezért nem mindegyik érintett termékre ugyanazokat a szabályokat akarja ráerőltetni. Csak azokat a műanyagtermékeket tiltaná be, amelyek helyett már van könnyen beszerezhető és megfizethető alternatíva. Ahol ilyen még nincs, ott az azonnali tiltás helyett a használat visszaszorítása a cél, egyrészt tagállami intézkedésekkel, másrészt a gyártókra vonatkozó követelményekkel, harmadrészt hulladékgazdálkodási előírásokkal. 

Nézzük, melyik műanyagtermékekkel mit kezdene a tervezet:

Betiltaná a tányérokat, evőeszközöket, szívószálakat, italkeverőket, fültisztító pálcikákat és léggömbpálcikákat. Ezeket kizárólag a mostaninál fenntarthatóbb anyagokból lehetne ezentúl gyártani.

A műanyag italdobozokat csak a dobozhoz rögzített kupakkal vagy fedővel lenne szabad árulni.

Fogyasztáscsökkentést az élelmiszertároló edények és poharak terén akar elérni a Bizottság. Ezeknél a tagállamok meghatározhatnak majd egy nemzeti célértéket, ennek a teljesítéséhez alternatív termékeket kellene elérhetővé tenni és/vagy fizetőssé tenni a műanyagtermékeket.

Az élelmiszertartó edények, gyűjtő és egyedi csomagolások (például csipszek és édességek csomagolása), italdobozok, poharak, filteres dohánytermékek, nedves törlőkendők, léggömbök és könnyű műanyag zacskók gyártóinak a tervezet szerint hozzá kellene járulniuk a hulladékgazdálkodás, illetve az egyszer használatos műanyagtermékekkel kapcsolatos ismeretterjesztés költségeihez. Cserébe gazdasági ösztönzőket kapnának kevésbé környezetszennyező termékek fejlesztésére.

A műanyag flakonokra a tervezet begyűjtési célértéket határoz meg: a tagállamoknak 2025-re ezek 90 százalékát kellene tudniuk visszagyűjteni, például betétdíjrendszer bevezetésével, kibővítésével.

Az egészségügyi betétek, nedves törlőkendők és léggömbök gyártóinak szabványcímkéken kellene tájékoztatniuk a vásárlókat a termékeik műanyagtartalmáról és a káros környezeti hatásaikról.

A tagállamoknak minden egyszer használatos műanyagtermékkel kapcsolatban alaposabban kellene tájékoztatniuk az embereket.
2025-ig a tagországoknak el kellene érniük, hogy az eladott PET-palackok 90 százalékát visszagyűjtsék.

A Bizottság az elhagyott műanyagtartalmú halászeszközök gyártóira hárítaná a kikötőkből való begyűjtésük és elszállításuk költségeit, és nekik is állniuk kellene az ilyen termékekkel kapcsolatos figyelemfelhívást.

A Bizottság számításai szerint a javaslat 2030-ra 3,4 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkentené a károsanyag-kibocsátást, 2030-ig 22 milliárd eurónak megfelelő környezeti kárt előzne meg, és 6,5 milliárd euró megtakarítást jelentene a fogyasztóknak. Bár mindez kétségtelenül pluszköltségekkel is járna, abban reménykednek, hogy az EU-szintű egységes szabályozás versenyelőnyt jelentene, és az európai cégek globálisan is versenyképesebbek lennének a fenntartható termékek piacán.

TOVÁBBI RÉSZLETEK AZ INDEXEN>>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás