A rovat kizárólagos támogatója

Első alkalommal szervezett GMO-val, azaz genetikailag módosított organizmusokkal foglalkozó konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő Deák Tibor Szakkollégium. A budapesti konferencia célja egy szakmai párbeszéd megindítása volt az agrárium széles körében alkalmazható génmódosítási technológia élelmiszeripari, szabályozási és gazdasági hátteréről, illetve a genetikailag módosított szervezetektől mentes termékek piaci lehetőségeiről.

Az élelmiszer- és takarmánynövények genetikai módosításának számos célja lehet. Ezek közül kiemelten fontos a rovarkártevőkkel és penészgomba-fertőzésekkel szembeni ellenállás kialakítása, melyek esetében közvetett pozitív hatásként a mikotoxin-szennyezettség csökkenése is kimutatható. Emellett azonban a növényeken olyan célirányú genetikai módosításokat is lehet végezni, melyekkel növelhető az élettani szempontból fontos táplálóanyagok mennyisége, ezáltal javítható az élelmiszerek minősége is. Amint arra Dr. Mézes Miklós, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára előadásában rámutatott, egyes élelmiszer- és takarmánynövények genetikai tulajdonságait ily módon már számos esetben módosították sikeresen.

A szója olajtartalmának zsírsavösszetétele például úgy változtatható meg, hogy abban egyrészt megemelkedjen az olaj oxidatív stabilitását növelő olajsav-tartalom, másrészt megjelenjen benne az ún. sztearidonsav, amelynek fontos humánegészség-védelmi szerepe lehet. Az ilyen jellegű kutatások között a rizs b-karotin tartalmának növelésére irányuló módosítás idézte elő a legnagyobb vihart, amelynek célja a világ számos országában, elsősorban gyermekeknél jelentkező A-vitamin hiány leküzdése volt. A genetikailag módosított Golden Rice 2 rizs viszont már olyan mennyiségben tartalmazott b-karotint, amely erre a problémára valós megoldást kínált az érintett területeken.

GMO konferencia SZIE kép: Farkas Alexandra

Ezek a növények és a belőlük készített termékek már jelen vannak a mindennapi kereskedelmi forgalomban, forgalmazásuk a világ számos országában engedélyezett. Az európai fogyasztók hozzáállása azonban az első GMO-termék 1994-ben történt bevezetése óta meglehetősen elutasító. Ezt bizonyítja többek között az a 2010-ben megjelent Eurobarometer-jelentés is, mely szerint az európai fogyasztók több mint fele az ismeretlen kockázatok miatt nem gondolja megfelelőnek a génmódosított élelmiszereket, és a GMO-k forgalmazása csak alig harmaduk szerint jelenthet előnyt országuk gazdaságának.

Hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását, és a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, így Alaptörvényünk ki is zárja a GMO-megoldások köztermesztésben való alkalmazását. Éder Tamás, a Bonafarm Csoport PR és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója és a konferencia egyik védnöke szerint ugyanakkor kiemelten fontos, hogy a területen komoly erőforrásokkal támogatott kutatásokat folytassunk Magyarországon is, többek között azért, hogy tisztázhassuk a legújabb génszerkesztéses megoldások valódi kockázatait.

Mivel a népesség szükségleteinek növekedésével párhuzamosan növekszik a minőségi élelmiszerek iránti igény is, a GMO-val kapcsolatos új tudományos ismeretek humánegészség-védelmi szempontból és az állati termékek előállításának gazdaságossága szempontjából egyaránt jelentősek lehetnek. A konferencián elhangzottak alapján ugyanakkor vitathatatlan a GMO-mentes termékek iránti piaci kereslet is, így egyelőre még nehéz előre jelezni, milyen pro és kontra érvek születnek majd a téma kapcsán a következő időszakban – áll a Szent István Egyetem közleményében.

Az Európai Unió és benne Magyarország az összes hivatalával és kutatásával sem tudott eddig nyugvópontra jutni a mezőgazdasági géntechnológia viselt dolgaival, ezért hát azt mondhatom, hogy a SzIE Élelmiszertudományi Karán tanuló Deák Tibor Szakkollégium fiataljai az erejüket messze meghaladó fába vágták a fejszéjüket, illetve a meghívott előadóik. Darvas Béla ökotoxikológus professzor véleménye a konferenciáról >>>


A GMO-t megenni nem kell félnetek jó lesz

A génmódostás, a GMO-élelmiszerek haszna és veszélyei a leghevesebb vitákat kiváltó témák közé tartoznak, ezért minden erről szóló esemény izgalmas tud lenni. Ezt a témát tárgyalták pénteken a Szent István Egyetem Villányi úti campusán is a Deák Tibor Szakkollégium szervezésében rendezett GMO konferencián. Az eseményen, talán a botrányt elkerülendő, nem a GMO-k mellett és ellen érvelők álláspontját ütköztették, ahogy a génmódosított növényekkel foglalkozó cégekről és a kérdés gazdasági aspektusairól sem igazán esett szó.

Inkább a génmódosítással foglalkozó, és emiatt kicsit elkerülhetetlenül abban lehetőséget látó tudósok és az élelmiszeriparban dolgozó cégek nézőpontját lehetett megismerni. Ami szintén tartogat érdekességeket, már csak azért is, mert a magyar élelmiszeripari cégek számára nem az a kérdés, hogy termesztenek/árulnak-e GMO élelmiszereket, hanem hogy hogyan biztosítják, hogy nem árulnak ilyet.

Részletek az index beszámolójában: GMO-val a migráció ellen? 

Darvas Béla ökotoxikológus professzor véleménye erről a cikkről >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek