2011. május végén elsősorban bemutatási, népszerűsítési célból, valamint a faj etológiai, táplálkozás-, és szaporodásbiológiai tanulmányozására 12 példány fakókeselyű érkezett a Hortobágyi Nemzeti Park Malomházi Vadasparkjába. Idén két ivarérett párba állt, és eredményesen kikeltették egyetlen tojásukat. Eddig Magyarországon fogságban még nem szaporodott keselyű egyetlen hazai állatkertben sem.
Őseink róla mintázhatták a mesebeli griffmadarat. Sokáig nem láthattuk a magyar faunában, holott évszázadokkal korábban népes állománya élt a Kárpát-medencében. A 19. századra, mint költőfaj, kipusztult a mai Magyarország határain belüli területekről, ritka madárvendéggé vált. Közel két éve a Hortobágyi Vadasparkban népesebb állománya él, melynek egyedei Spanyolországból származnak.
A múlt század közepéig jól ismert és közönséges „lakói” voltak az egyes keselyűfajok a Kárpát- medencének, Erdélyben mind a négy eurázsiai faj költött. A történelmi Magyarország területén előfordult, és rendszeresen költött a barátkeselyű (Aegypius monachus), a fakókeselyű (Gyps fulvus), a dögkeselyű (Neophron percnopterus), és a szakállas saskeselyű ( Gypaetus barbatus). A fakókeselyű utolsó biztos fészkelése 1954-ben volt a Kárpát-medencében a Déli-Kárpátokban, a Kazán-szorosban. A kipusztulásuk okai között első helyen szerepel a szinte egész Európában, széles körben elterjedt „dúvadmérgek” használata (főleg a sztrichnin). A táplálékforrásaik is egyre
szűkültek, ugyanis állategészségügyi előírások szigorodtak, s a temetetlen háziállatok nem maradhattak kint. Az utolsó pillanatban ismerték fel, hogy a keselyűk is igen fontos ökológiai szerepet töltenek be ma is az élővilágban. A néhány évtizede elkezdődött különböző nemzetközi keselyűvédelmi programok jóvoltából az egyes maradvány populációk ismét gyarapodásnak indultak. A Hortobágy mindig is frekventált előfordulási helye volt ezeknek a dögevő madaraknak.
Három fajuk: a barát,- a fakó- és a dögkeselyű látogatta a magyar pusztát. Napjainkban a leggyakrabban a fakókeselyű tűnik fel ismét Magyarországon. Vannak évek, amikor 3-5 konkrét előfordulást is sikerül regisztrálni. Hortobágy település felett 2003 májusában 1 adult (idősebb, már ivarérett) dögkeselyűt figyeltek meg, valamint 2004 szeptemberében 1 fiatal fakó keselyű húzott át az Alföldi-erdőnél.
fakókeselyű fióka a hortobágyon MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárságának felkérésére fajvédelmi tervet is készített. Ennek részeként Spanyolországból 12 példány fakókeselyű érkezett (2011. május végén) a nemzeti park Malomházi
Vadasparkjába, elsősorban bemutatási, népszerűsítési célból, valamint a faj etológiai, táplálkozás-, és szaporodásbiológiai tanulmányozására. Az idén két ivarérett fakókeselyű párba állt, és eredményesen kikeltették egyetlen tojásukat. Ez egyedülálló eset, hiszen eddig Magyarországon fogságban még nem szaporodott keselyű egyetlen hazai állatkertben sem. A fakókeselyű kotlási ideje 56-58 nap, a fióka kikelése után mintegy 4 hónapig fészeklakó, mielőtt először szárnyra kap és elhagyja a fészkét. A hortobágyi fakókeselyű fióka a Hortobágyi Nemzeti Park vadasparkjának újabb büszkesége.
Az igazgatóság minden hétvégén, szombaton és vasárnap rendhagyó szakvezetéseket biztosít a fakókeselyű és más keselyűfajok életének bemutatására, a fióka életét pedig felcseperedéséig egy, a fészekre irányított kamera segítségével követhetjük nyomon a Vadaspark látogatóterében. Csoportokat ettől eltérő időpontokban is fogadnak szakvezetéses keselyűfigyelésre, ehhez előzetes
bejelentkezés szükséges.
Csoportoknak bejelentkezés: info@hnp.hu; 52/589-000, HNP Látogatóközpont, Hortobágy, Petőfi tér 9.
