A rovat kizárólagos támogatója

A Szent István Egyetem (SZIE) és a WESSLING Tudásközpont csapata egyértelmű bizonyítékot talált arra, hogy a véltnél legalább háromszor, de akár tízszer is nagyobb lehet a környezetünkben megtalálható mikroműanyagok koncentrációja.

A SZIE kutatóinak adatai segíthetnek jobban megérteni a valós környezeti koncentrációk és az eddig mért értékek közötti kapcsolatokat. A mikroműanyagok parányi részecskék, melyek vagy eleve ilyen méretűek (mikrogyöngyök), vagy a környezetbe kikerülő nagyobb hulladékok aprózódásából keletkeznek.
Az elmúlt évtizedekben Dr. Kriszt Balázs, a Szent István Egyetem Természeti Erőforrások Megőrzése Intézetének vezetője és munkatársai a független laboratóriumokat üzemeltető Wessling Hungary Kft. szakembereivel karöltve világviszonyban is egyedülálló szabványosítható mintavételi és mintaelőkészítési módszertant dolgoztak ki. A kutatók egy olyan kaszkád beállítású, szivattyúval működtetett rendszert hoztak létre, amely alkalmas a különböző mérettartományú mikroműanyag-frakciók elkülönítésére a természetes vizekből származó mintákból.

Az egyedülálló eredmények – melyről a Water Research szaklap is beszámolt – azt mutatják, hogy a hazai édesvízi rendszereket is érinti ez a típusú szennyezés.

A mikroműanyag elterjedéséről világszerte egyre többet tudunk, azonban jogszabályban megfogalmazott határétékek egyelőre nem léteznek, sőt a vizsgálati módszerekre sincsenek egységes szabályok. Fontos lenne a szabványosítható álláspont kidolgozása, rendelkezések megalkotása, azonban ehhez jól definiált, ismert hatékonyságú mintavételi és analitikai módszerekre van szükség. Ebben segíthet a Szent István Egyetem, a Wessling Hungary Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködése.

A kísérletben alkalmazott mikroműanyagok 100x nagyításban. Fragmentek – A: kis sűrűségű polietilén, B: polietilén-tereftalát, C: polipropilén, D: polivinil-klorid; Szálak – E: poliamid, F: polietilén-tereftalát; G: polipropilén; Gyöngyök – polietilén 0.98 g/cm3 (H) és 1.3 g/cm3 (I) (Mári Áron, Bordós Gábor, 2020)

A szakértők több ismétlésben, nagy térfogatú modellközeget (2400 liter) hoztak létre különböző típusú mikroműanyagok felhasználásával, majd ebből vettek mintát a saját fejlesztésű szűrőrendszer alkalmazásával.  A kísérletek során kiemelt hangsúlyt fektettek a különböző sűrűségű, anyagtípusú és alakú mikroműanyagok használatára, hiszen céljuk egy környezetileg releváns modell létrehozása volt. A mintavételi rendszereket eltérő áramlási viszonyok között tesztelték, felszíni és mélyebb vízrétegek analizálása során. A kialakított koncepció lehetővé teszi a mintavételi eszköz tényleges mikroműanyag-visszanyerési hatásfokának vizsgálatát, megadását.

Összességében elmondható, hogy az áramlási viszonyok szignifikáns hatása nem volt kimutatható, azonban a felszíni mintavétel minden esetben hatékonyabbnak bizonyult a mélyebb rétegek mintázásánál.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek