Az óceánnal, annak ember általi kifosztásával és a gyógyulás lehetőségével foglalkozik David Attenborough legújabb dokumentumfilmje, ami a világhírű természetbúvár 99. születésnapján, május 8-án kerül világszerte a mozikba.
A legújabb film, az Óceán David Attenborough-val a világ óceánjainak állapotával és a megóvásukról szól, a középpontban az ipari halászati módszer, a fenékvonóhálós halászat által okozott károk állnak. A mélytengeri halászatot folytató hajók hálóikkal olyan erővel kavarják fel a tengerfenék iszapját, üledékét, hogy a károkozás mértéke még a világűrből is látszik. Az ipari halászat végzett az összes nagy ragadozó hal kétharmadával. Az Antarktiszon a vontatóhálós halászhajók akár egy egész ökoszisztéma alapját is eltávolíthatják. Az olyan állatok, mint a cápák és teknősök, amelyek túlélték a dinoszauruszok kihalását, lehet, hogy nem élik túl azt a több százezer ipari halászhajót, amelyek a tengeri élővilággal és a part menti halászközösségekkel versenyeznek a világ minden részén – mondja a filmet narráló Sir David Attenborough.
A film legdrámaibb jelenetei között világelső felvételek láthatók fenékhálós halászhajókról, köztük egy kagylóhalászó hajóról a Brit-szigetek déli partjainál, valamint egy másikról Törökországban. Szén-dioxidot megkötő üledékfelhők kavarodnak fel, miközben halak és más tengeri élőlények kétségbeesetten próbálnak elmenekülni a nehéz gerendák elől, amelyek végigsöpörnek a tengerfenéken, mindent elpusztítva, ami az útjukba kerül.
„Az esőerdők ledózerolásának gondolata felháborodást kelt – mégis ugyanezt tesszük nap mint nap az óceán mélyén. Ugye egyetértene azzal, hogy ennek törvénytelennek kellene lennie?” – teszi fel tőle szokatlan szókimondással a kérdést David Attenborough.
A természetbúvárt korábban némi kritika érte amiatt, hogy nem hangsúlyozza eléggé az éghajlati válság veszélyeit. Ő erre azt válaszolta, hogy az emberek gyakran elfordulnak, ha túl sok figyelmeztetést hallanak a természet pusztításáról, és az ő szerepe nem a kampány, hanem az, hogy megragadó és igaz történeteket meséljen a vadvilágról. Keith Scholey, a film egyik rendezője szerint David Attenborough mesélői szerepe segített az embereknek jobban megérteni a természetet: „Az a legnagyobb érdeme, hogy mindenki megbízik benne. Így amikor végre ‘kijátssza a lapjait’, hatalmas hatása lehet.”
David Attenborough-nak a nyolc évvel ezelőtt bemutatott Kék Bolygó II. című filmjével forradalmi módon sikerült átalakítania azt a szemléletmódot, ahogyan az emberek az óceánok műanyag-szennyezéséhez viszonyulnak.
A film inspiráló történeteket is bemutat az óceán helyreállásáról olyan helyeken, ahol betiltották a pusztító halászatot, például a skóciai Arran-sziget partjainál, valamint a hawaii Papahānaumokuākea tengeri nemzeti parkban.
Az óceán gyorsabban képes helyreállni, mint azt valaha is elképzelnénk – az élet visszatérhet.
Amikor kisfiúként először megláttam a tengert, hatalmas vadonnak képzeltem, amelyet az emberiség javára meg kell szelídíteni és uralni kell. Most, hogy életem vége felé közeledem, tudjuk, hogy az ellenkezője igaz. Most már megértem, hogy a Föld legfontosabb helye nem a szárazföldön, hanem a tengerekben van – mondja.
– Válaszúthoz értünk: nem hagyhatjuk, hogy az emberiség elszívja az életet az óceánból. A két évig készült film nézőinek azt üzeni, hogy a Föld több mint 70 százalékát borító tengerekre kellene összpontosítanunk a figyelmünket. Ha megmentjük az óceánt, megmentjük a világunkat. Egész életemben a világot filmeztem. Biztos vagyok benne, hogy ennél semmi nem fontosabb.
A dokumentumfilm remélhetőleg segíteni fog abban, hogy az ENSZ júniusban Nizzában tartandó óceánkonferenciáján jó döntések szülessenek a nagy vizek védelmére. A tagállamok elvben már megállapodtak abban, hogy 2030-ig a világ óceánjainak 30 százalékát meg kell védeni a pusztító halászattól a biológiai diverzitás csökkenésének megállítása érdekében.
Boldog születésnapot!
A születésnap kapcsán a The Guardian felkért 99 ismert embert, hogy mondják el róla véleményüket.
Nyitókép: David Attenborough Glyn Kirk/ AFP
