A rovat kizárólagos támogatója

A tavaszi súlyos aszályt júniusban villámárvizek sorozata követte. A heves esőzések nem kímélték sem a fővárost, sem a vidéket, az anyagi kár jelentős volt és az áradásban egy ember is életét vesztette. Bár Magyarország éghajlatát tekintve a nyár a legcsapadékosabb időszak, azonban annak időbeli eloszlása a szélsőségek felé megy el. Kis Anna meteorológus elemzése.

A klímamodell szimulációk szerint ebben az évszázadban növekedni fognak a szélsőséges csapadékesemények, mind az intenzitásukat, mind a gyakoriságukat tekintve. Amellett, hogy mérsékelnünk kellene a klímaváltozást, elengedhetetlen volna, hogy városi infrastruktúránkat a várhatóan növekvő szélsőségekhez igazítsuk. Ehhez pedig sokkal több természetközeli megoldást kellene bevezetnünk viszonylag gyorsan.

A rendkívül száraz április után az elmúlt napokban többször is előfordult, hogy a várható heves esőzések miatt adott ki riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat. A fővárosban, a 2020. június 12-ei intenzív csapadékhullást erős szél és jégeső kísérte, amely fennakadást okozott a közlekedésben, valamint több nagyobb bevásárlóközpont is beázott. A viharok okozta károk egyetlen hétvége alatt elérték a 1,5 milliárd forintos összeget. A vasúti közlekedést sem kímélték a viharok; a Nagymaros és Szob közötti szakaszon még mindig zajlanak a helyreállítási munkálatok a heves esőzések okozta fakidőlések, sárelöntések miatt. Békés megyében pedig egy tubát figyeltek meg, amely a tornádók kialakulásának egy kezdeti fázisa. Tótvázsonyban egy idős nőt a saját kertjében sodort el a víz, akit a kiérkező mentők már nem tudtak újraéleszteni.

A villámárvizek nem csak Magyarországot sújtották az idei nyár eleji időszakban. Csehországban például törmelék és sár torlaszolta el az utakat Zlin régióban, és Olomouc régióban is villámárvíz alakult ki. Oskavában a Cseh Hidrometeorológiai Intézet 85 mm csapadékot regisztrált 24 óra alatt, az Oskava folyó vízállása egy nap alatt 1,28 m-ről 3,31 m-re nőtt. Ugyanakkor Korzikán június 11-én csupán néhány óra alatt kéthavi csapadékmennyiség hullott le (kb. 44 mm 4 óra alatt), ami villámárvizeket eredményezett, 70 embert kellett evakuálni az otthonából. Szintén június 11-én, Ankarában, 14,4 mm napi csapadékösszeget regisztráltak, másnap pedig 31,9 mm-t. A kiadós esőzések következtében az utak elmosódtak, sár és törmelék, elhagyott járművek jellemzik a tájat.

villámárvíz Dédestapolcsányban kép: időkép

Mi kell egy villámárvízhez?

villámárvizek kialakulásakor alapvető fontosságú, hogy rövid időn belül (maximum hat óra alatt) az átlagosnál több csapadék essen egy adott területen. Ennek hátterében jellemzően konvektív csapadék áll. Ilyenkor a levegő sűrűségkülönbségéből eredő instabilitás miatt alakul ki függőleges irányú mozgás, amely eredményeként kialakul a felhő. Ez a jelenség elsősorban a nyári félévhez köthető, hiszen a sűrűségkülönbség abból ered, hogy a felmelegedett felszín magasabb hőmérsékletű a környezetéhez képest. Magyarország éghajlatát tekintve amúgy is a nyár a legcsapadékosabb évszak, és az egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék lehullása is erre az időszakra jellemző, viszont az elmúlt években gyakoribbá vált az egy nap alatt lehulló jelentős csapadékú (> 10 mm) napok száma és ez a jövőben fokozódni fog a becslések szerint.

Ezt a hirtelen jött vízmennyiséget általában nem képes befogadni/elvezetni a felszín. A talajba való beszivárgás több időt vesz igénybe, mint amilyen ütemben hullik ilyenkor az eső, ha pedig vízzáró rétegre (itt gondolhatunk vízzáró kőzetre vagy akár betonra is) esik a csapadék, akkor nem is tud beszivárogni, szükségszerűen lefolyik. Kedvez a villámárvizek kialakulásának az is, ha nagy lejtőszögű a felszín és gyér a vegetáció (nincsenek például erdők, hogy segítsék a vízvisszatartást). A patakmedrek tisztításának elmaradása is növelheti a villámárvizek kockázatát.

Folytatás a másfélfokon:   Mi várható a jövőben a villámárvizeket illetően hazánkban?

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek