Folyamatban van a Duna magyarországi szakaszának hajózhatóságát javító projekt környezeti hatásvizsgálata. Ha a beavatkozásokat végrehajtják, akkor az év nagy részében akadálytalanul haladhatnak Európa legfontosabb víziútján a többezer tonnás teherhajók és a hatalmas szállodahajók. A WWF Magyarország legújabb tanulmányáról Dedák Dalma környezetpolitikai szakértővel Sarkadi Péter beszélgetett.
A múltban sok vitát kiváltó hajóútfejlesztési tervekhez képest kevesebb beavatkozással járó változatok olvashatók most a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő ZRT. honlapján. De mi változott a régi tervekhez képest? Indokoltak-e a beavatkozások? Hogyan zajlik a környezeti hatások vizsgálata, és azok társadalmi véleményezése? Bele kell-e törődnünk, hogy a Duna természeti értékei tovább károsodnak, vagy ezúttal sikerül megfelelő kompromisszumot kialakítani a hajóútfejlesztési, természetmegőrzési és egyéb folyóhasználati (vízbázis, rekreáció stb.) szempontok között? Egyáltalán kinek jönne ez jól, és ki veszthet rajta? Ki az erősebb, a természetvédelmi, vagy a beton lobbi?
A Dunával foglalkozó társadalmi szereplőket – többek között a WWF Magyarországot joggal nyugtalanítja a hajóút fejlesztése, 4 szakértőjük Dedák Dalma, Ádám Szilvia, Samu Andrea, és Gruber Tamás egy részletes tanulmányban fejtették ki a zöld szervezet álláspontját, melyet teljes terjedelmében csak a greenfon olvashatják.
A hajózás – elsősorban a teherszállítás – elősegítését célzó nemzetközi víziútfejlesztés tervei miatt robbant ki az elmúlt évtized egyik legnagyobb természetvédelmi tiltakozása. Civil és állami szereplők, de még maga a kormány is szót emelt a Magyarország szempontjából soha meg nem térülő, elsősorban nyugat-európai gazdasági igényeket kiszolgáló, azonban jelentős természetkárosítással járó beruházás ellen. Most mégis újból napirendre került a víziútfejlesztés, igaz, a NIF Zrt. honlapján olvasható dokumentumok a múltban sok vitát kiváltó tervekhez képest környezet- és természetvédelmi szempontokat hangsúlyosabban szem előtt tartó beavatkozásokról szólnak.
Nagy kérdés azonban, hogy sikerült-e annyit javítani a terveken, hogy azok a természeti környezet, a jelen és jövő nemzedékek, valamint a magyar gazdaság szempontjait figyelembe véve is elfogadhatóak legyenek.
46. podcastunkban Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, természetvédelmi mérnök mesél a tanulmányukról, a Duna medermélyítésének, szabályozásának, a megnövekedett hajóforgalomnak a környezeti hatásairól.
De kiderül az is, hogy miért szeretnek a macskák a Dunaparton bandázva várni a hajókra, hogy minek a jele az, ha a horgászok különböző géb fajok egyedeit fogják ki, hogy mi az a Natura2000 uniós védettség, és hogy miért tervezi az árvízvédelem a puhafa ligeterdőket kivágni?
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
