Valószínűleg a világ legolcsóbb nyaralóját vehetnénk meg az orosz Karacsáj-tó partján, ahol egy óra alatt begyűjthetjük a halálos dózist radioaktív sugárzásból. A partmenti radioaktív anyagokat feldolgozó üzem hűtővizét közvetlenül a tóba vezették vissza. Az itt élők 65 százalékánál mutattak ki valamilyen sugárzás miatti betegséget.
A tó partján, közel a kazahsztáni határhoz, épült fel Oroszország legnagyobb és legveszélyesebb radioaktív anyagokat feldolgozó üzeme, a Maják-vegyikombinát még a negyvenes években. Jellemző, hogy a területre egészen 1992-ig, amíg az akkori orosz elnök, Borisz Jelcin külön engedélyt nem adott rá, nem is léphettek be külföldi tudósok. Nem meglepő, hiszen villámgyorsan kiderült, hogy a környék a világ legszennyezettebb helye.
A tó partján mért sugárzási szint egy óra alatt 600 röntgen volt, ami bőven meghaladja a halálos dózist. A hihetetlen mértékű szennyezettség annak köszönhető, hogy a biztonsági előírásokat teljesen mellőzve, a radioaktív reaktormag-hűtővizet közvetlenül a Karacsáj-tóba vezették vissza. Mivel a közeli folyó több környező falu ivóvízforrásaként is szolgált, az itt élők 65 százalékánál mutattak ki valamilyen sugárzás okozta elváltozást – a rákos megbetegedések 21 százalékkal, a születési rendellenességek 25 százalékkal, a leukémiás megbetegedések pedig 41 százalékkal emelkedtek meg a környéken.
Az itt élőket kezelő orvosok, hogy kerüljék a sugárzás szót, „speciális betegségnek" nevezték a betegek állapotát, de még az így meghamisított leleteket is visszatartották a kilencvenes évek elejéig. A feldolgozási folyamatok során visszamaradó vegyszereket egy nagy tartályban tárolták, ami 1957-ben drámai körülmények között felrobbant. A robbanás akkora erejű volt, mintha 85 tonna TNT (!!) repült volna a levegőbe, 70 tonna radioaktív hulladékot repítve másfél kilométer magasan a levegőbe.
Tíz évvel később, 1967-ben hatalmas szárazság tombolt a környéken, aminek következtében a tó majdnem teljesen kiszáradt, a leülepedett radioaktív anyagot pedig a szél szétterítette a környéken. A közelben található Cseljabinszk is olyan súlyosan érintett volt, hogy egyes részei a mai napig elhagyatottan állnak.
Sokak szerint, ha akkor a szovjet tájékoztatás több információt szolgáltatott volna a Karacsáj-tóról, most nem a csernobilit neveznénk a legsúlyosabb nukleáris katasztrófának.
