A rovat kizárólagos támogatója

Egyre inkább az egyszer használatos műanyagok nyújtotta kényelemre váltottunk, pedig a többször is felhasználható megoldások nem csak a természeti erőforrások felélését csökkentik. Az újrahasználható csomagolások elterjedése nélkül elképzelhetetlen a körforgásos gazdaság megvalósulása. 

Azáltal, hogy az anyagokat hosszabb ideig használjuk, hozzájárulunk az erőforrások megőrzéséhez, a hulladék mennyiségének csökkenéséhez, valamint enyhülnek a csomagolások előállításával, fogyasztásával és hulladékként történő kezelésével járó környezeti hatások. A környezeti előnyök mellett az újrahasználati és újratöltési rendszerek rendkívüli gazdasági előnyöket is kínálnak az anyagköltség-megtakarítás és a munkahelyteremtés tekintetében, amit minden újrahasználati ciklus megsokszoroz. Vizsgáljuk meg, miért is érdemes túllépni az egyszer használatos kultúrán.

Hogy jutottunk idáig?

A Coca-Cola az 1940-es években mutatta be újratölthető üvegpalackjait, és akkoriban kizárólag ilyen csomagolásban lehetett elérni a terméküket. Ezeket az ikonikus palackokat úgy tervezték, hogy miután a vásárló elfogyasztotta az üveg tartalmát, a csomagolást visszajuttassa a céghez újbóli használat céljából. Mindez az 1970-es években változott meg, amikor is a Coca-Cola egyszer használatos műanyagpalackokra váltott. Ez mára oda vezetett, hogy a Coca-Cola 2020-ban a Break Free From Plastic mozgalom műanyagszennyező vállalatokat rangsoroló listáján a nem éppen dicsőséges első helyezést érte el.

“Pedig szakértők szerint az újratöltés több szempontból is előnyös. Az újrahasznosított egyszer használatos műanyagokkal szemben az újrahasználható, újratölthető csomagolás csökkenti a természeti erőforrások felélését. Nem beszélve arról, hogy igencsak kétes, van-e az emberiségnek egyáltalán kapacitása arra, hogy a hatalmas és egyre növekvő műanyagmennyiséget valóban újrahasznosítsa.
A műanyag-csomagolások mindössze 14 százalékát gyűjtik össze újrafeldolgozásra, és a fejlődő országokra is jellemző az újrahasznosítási kapacitást messze meghaladó a műanyaghasználat. Mindez pedig azt vetíti előre, hogy a hulladékégetésnek a jövőben még nagyobb szerepe lehet világszerte.
Közkeletű tévhit, hogy az újratöltési rendszerek ideje lejárt, az újratölthető palackoknak máig komoly piaca van, az italcsomagolások több mint 30 százalékát teszik ki olyan nagyobb piacokon is, mint Németország, Mexikó, a Fülöp-szigetek vagy éppen Indonézia.

Ahogy a Zero Waste Europe és a Reloop az Utrechti Egyetemmel közös jelentése megállapítja: az újrahasználható csomagolásokhoz – legyen szó palackról, befőttesüvegről, rekeszről stb. – jóval kevesebb karbonkibocsátás kapcsolható, mint ezek egyszer használatos alternatíváihoz. Tanulmányukban 11 különböző típusú csomagolóanyagról szóló 32 életciklus-elemzést vizsgáltak meg, ezen csomagolások környezetre gyakorolt hatását vizsgálva a termékek életciklusának különböző szakaszaiban (beleértve a gyártást, a szállítást, az újrahasználati lehetőségek számát és a hulladékként történő kezelésüket is).
A jelentés főbb megállapításai közé tartozik, hogy: 
♠  Az újrahasználható üvegpalackokhoz 85 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint az egyszer használatos üvegpalackokhoz; 75 százalékkal kevesebb, mint a műanyagpalackokhoz (PET); és 57 százalékkal kevesebb, mint az alumínium italcsomagolásokhoz.
♠  Ugyanígy az újrahasználható műanyagrekeszhez 88 százalékkal kevesebb CO2-kibocsátás kapcsolódik, mint az egyszer használatos kartondobozokhoz; 64 százalékkal kevesebb, mint az összetett csomagolásból készült dobozokhoz; és 5 százalékkal kevesebb, mint a fából készült rekeszekhez.
♠  A csomagolás szállításának módja – beleértve a távolságot és a szállító járművet – van a legnagyobb hatással arra, hogy az adott csomagolóanyagnak mekkora a környezeti hatása.

A szerzők szerint a legfőbb intézkedések, amelyekkel az újrahasználható csomagolások környezeti fenntarthatóságát javítani lehet, a következők: csomagolások egységesítése, betétdíjas rendszerek bevezetése, illetve a csomagolások szállítási módjának megváltoztatása – ezek mind hozzájárulnának az újrahasználható csomagolások alacsonyabb karbonlábnyomához. Szintén megoldást jelentene, ha a csomagolásra nem a termék esszenciális részeként tekintenénk.


Egy másik tanulmány, amelyet a GAIA (Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért) idén hozott nyilvánosságra, azt találta:
♠  Az újrahasználatra történő előkészítés (tehát a javítás, szervizelés) 200-szor annyi munkahelyet teremt, mint a hulladéklerakók és hulladékégetők.
♠  Az újrahasznosítás esetében ez az arány 50-szeres.
♠  Az újragyártás esetében pedig 30-szoros.

Ennek fényében megállapítható, hogy a gazdasági célok összhangban vannak a környezeti célokkal; a legtöbb munkahelyet teremtő hulladékgazdálkodási stratégiák a legjobb környezeti eredményekkel is járnak. A „nulla hulladék” rendszerek kívánatosabb foglalkoztatási lehetőségeket kínálnak, ugyanis képesek kihasználni az alapvető kézi munkán túlmutató képességeket, ezáltal magasabb béreket biztosítanak, és állandóbb pozíciókat kínálnak, továbbá hozzájárulnak az általános életminőség javulásához is. A hulladékmentes folyamatok munkahelyteremtési potenciálja pedig világszerte hasonló (a tanulmány 16 eltérő földrajzi elhelyezkedésű és gazdasági helyzetű országot vizsgált meg), így kijelenthető, hogy a pandémiát követő gazdaság-helyreállítási stratégiák részeként ajánlatos megcélozni a hulladékmegelőzési megoldások megvalósítását – írta Szabó György, a nulla hulladék programvezetője a több környezetvédő szervezetet tömörítő Humusz Szövetség honlapján.  

——————————————
Megérné újrahasznosítani 
A műanyagszennyezés problémája igazi globális krízis, amelynek megoldásához a vállalatok ténylegesen fenntarthatóvá alakulására is szükség van. Néhány évtizeddel ezelőtt még természetes volt, hogy az emberek a különböző italcsomagolásokat betétdíjas rendszerek keretében visszajuttatták egy átvételi pontra, mára azonban az újrahasználat kultúráját a világ nagy részén lecseréltük az egyszer használatos műanyagok nyújtotta kényelemre. Részletek a Népszaván >>>

A címlapképén visszaváltott konzerves üvegeket mosnak a Paksi Konzervgyár udvarán Bojár Sándor/fortepan

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek