A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: met.hu

Az éghajlatváltozás jelei hazánkban is megfigyelhetők. Az utóbbi két évtizedet jellemző magas hőmérsékleti anomáliák és az egymást követő évek szélsőséges csapadékviszonyai is indokolják az éghajlati állapot folyamatos nyomon követését a jövőben is, reprezentatív, ellenőrzött, homogenizált mérésekre alapozva.

2016. november 4-én hatályba lépett a Párizsi Megállapodás, amely kétség kívül történelmi mérföldkő a klímaváltozás elleni küzdelem történetében. A 2015 decemberében tartott COP21 konferencián elfogadott megállapodás a 2020 utáni időszak klímapolitikai tevékenységét határozza meg, olyan intézkedéseket, amelyek csökkentik az üvegház-gázok kibocsátását, mérséklik a klimatikus változások káros hatásait. Az egyezmény a szintén 2015-ben elfogadott ENSZ fenntartható fejlődési célok rendszerébe illeszkedik. A megállapodás deklarálja, hogy az aláírók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedését 2 °C alatt tartsák. Ezt a célt mai napig 194 országból 94 elfogadta, köztük jelentős szén-dioxid kibocsátásért felelős országok is, mint az USA, Kanada, Kína, India és az Európai Unió számos tagországa, így Magyarország is. A jelenleg zajló COP22 konferencián Marrakechben már a megvalósítás lépéseit dolgozzák ki.

Amikor távoli országokat trópusi viharok, árvizek, hosszantartó aszályok sújtják, vagy a jégtakarók olvadásáról, a gleccserek visszahúzódásáról, a tengerszint emelkedéséről hallunk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az éghajlati változások nálunk is megfigyelhetők és mindennapi életünket befolyásolják. Világszerte a meteorológia szolgálatoknál folyamatos feladat az éghajlati monitoring. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) rendszeresen készülnek a megfigyelhető éghajlati változásokról értékelések, tanulmányok. Az OMSZ-nál a kutatások egyrészt megbízható, hosszú meteorológiai megfigyelési adatsorok elemzésével történnek, másrészt pedig regionális éghajlati modellekkel a jövőbe is bepillanthatunk.

A hazai hőmérsékleti viszonyok időbeli alakulása

A rendelkezésre álló homogenizált (MASH, Szentimrey), interpolált (MISH, Szentimrey, Bihari) adatok alapján 1901-től 2010-ig elkészítettük a középhőmérséklet tízéves átlagait és térképeken ábrázoltuk a területi eloszlását (1. ábra, felső panel). A hőmérséklet szinte folyamatos növekedése jól nyomon követhető hazánkban is. A múlt század elején a legmelegebb tájakra jellemző 11 °C fölötti átlaghőmérséklet területi hányada egyre jobban kiterjed, a század utolsó évtizedeiben a korábban hűvösebb Dunántúl és észak-magyarországi medencék egyre melegebbé válnak.

Az 1. ábra grafikonján az országos átlaghőmérséklet eltérései láthatók 1901–2015 között az 1981–2010-es normál időszakhoz viszonyítva. Az utolsó tíz évben az országos átlaghőmérséklet a 10,3 °C-os normál értéknél már 1 – 1,5 °C-kal is melegebbnek adódott.

 Átlaghőmérséklet térkép

Országos éves anomáliák

1. ábra
A tízéves átlaghőmérsékleti térképek és az országos éves átlagos anomáliák
(az 1981–2010-es átlaghoz viszonyítva) OMSZ, homogenizált, interpolált adatok

Ha csak a közelmúltra tekintünk vissza, akkor még emlékszünk, hogy 2015 nyarán öt jelentős hőhullámot kellett elszenvedni. Az 1901-től kezdődő idősor szerint 2015-ben a 4. legmelegebb nyarat tapasztalhattuk meg. Az országos havi átlaghőmérséklet az elmúlt 12 hónapban, 2015 októberétől 2016 szeptemberéig mindössze háromszor volt az átlagosnál hűvösebb. 2015 októberében, majd az átlag körüli január után 2016 májusában és augusztusban (2. ábra). A tél igen enyhe volt. A februári átlaghőmérsékletnél (0,56 °C) 5 fokkal adódott magasabbnak a havi átlag. Az idei tavasz csapadékszegényen telt, majd egy júniusi hőhullám után a július a második legcsapadékosabbnak bizonyult. A csapadékos és hűvös augusztus után az ősz kezdete újra száraz, és a szokásosnál csaknem 2 °C-kal magasabb hőmérséklettel jellemezhető.

 Átlaghőmérséklet eltérés

2. ábra
A havi országos átlaghőmérséklet eltérése az 1981–2010-es normáltól 2015 október és 2016 között
OMSZ, interpolált adatok


A hosszútávú hazai éghajlati tendenciák számokban

A múlt század eleje óta tapasztalt 1,3 °C-os országos mértékű emelkedés meghaladja a globális változás 0,9 °C-ra becsült mértékét. Az 1901–2015 időszakban Magyarországon a nyarak melegedtek leginkább, 1,6 °C-kal, a tavaszok melegedése 1,3 °C, legkisebb hőmérsékletnövekedést ősszel jeleznek a sorok (0,9 °C), míg a telek melegedése is jelentős, 1,1 °C. Leginkább a meleg hőmérsékleti szélsőségek gyakoribbá válásában mutatkoznak meg az éghajlatváltozás jelei hazánkban. Az ország középső és délalföldi területein a hőhullámos napok száma jelentős, mintegy kéthetes növekedést mutat a legintenzívebb melegedés időszakában, 1981-től.

A csapadék változások kevésbé egyértelműek. Az éves összeg kismértékben, 6%-kal csökkent, a tavaszi fogyás 17%-os, az őszi csapadék csökkenésének mértéke 13% 1901-től. Kevesebb napon hullik csapadék, mintegy kéthetes a csökkenés 1901-től, hosszabbak a száraz időszakok, átlagosan 5 nappal a múlt század elejétől. Egy hozzávetőleg fél évszádos időszakot tekintve, 1961 és 2015 között kismértékű, országos átlagban mintegy 3%-os, nem szignifikáns csapadék növekedés mutatkozik az éves összegben. Az ország északi felében helyenként 2 mm-t meghaladó a napi intenzitásnövekedés nyáron, 1961-től, ami a heves csapadékesemények növekvő arányát jelzi. Az utóbbi két évtizedet jellemző magas hőmérsékleti anomáliák és az egymást követő évek szélsőséges csapadékviszonyai is indokolják az éghajlati állapot folyamatos nyomon követését a jövőben is, reprezentatív, ellenőrzött, homogenizált mérésekre alapozva.

Európai éghajlati monitoring

Európában a Copernicus program biztosítja a Föld és az éghajlati rendszer speciális megfigyelését. A légkör, a szárazföld, a tengerek tulajdonságainak nyomon követése űrbázisú, légköri és felszíni mérések alapján zajlik annak érdekében, hogy környezetünk állapotáról friss információk álljanak rendelkezésünkre. A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) biztosítja a légköri monitoring, és a klímaváltozás detektálását a nagyszabású európai program keretében. Az ERA-Interim adatbázis alapján készülő havi globális átlaghőmérséklet 1981-2010 sokévi átlaghoz viszonyított anomáliája már 2000 óta aggasztóan magas. Az előzetes adatok szerint az utolsó 12 hónap 2015. október és 2016. szeptember között kiemelkedően meleg volt. Az európai hőmérsékleti anomália a globális változások irányával megegyező 1979-2016 között.

A jövő a tét

Az éghajlatváltozás jelei tehát hazánkban is mutatkoznak. A párizsi klímapolitikai megállapodás számunkra és a jövő szempontjából is fontos. A tárgyalóasztalnál születő döntések rendkívül fontosak, a fő kibocsátók hozzáállása meghatározó, de emellett az egyéni felelősséget is meg kell említeni, ugyanis a mindennapi döntéseink befolyásolhatják a következő generációk jövőjét, mi magunk is hozzájárulhatunk az egyezmény sikeres megvalósulásához. Ne feledjük, választhatunk klímatudatos lépéseket, hogy a jövő generációi számára is élhető világot tudjunk biztosítani!

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek