A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hvg.hu

Egy újrahasznosításával foglalkozó cég kíváncsi volt rá, Európában melyik ország háztartásai dobják ki a legtöbb elektronikai hulladékot egy év alatt. Magyarországon még egészen jó a helyzet. Nem árt, ha feltesszük magunknak a kérdést egy új eszköz vásárlása előtt: tényleg szükség van arra, hogy azt megvegyem?
Az elektronikai hulladékok mennyiségének növekedése egyre nagyobb problémát jelent – a kérdés különösen aktuális karácsony tájékán, amikor sokan vesznek egy-egy új készüléket, és válnak meg a régi daraboktól. Egy nyáron publikált felmérés szerint 2019-ben világszerte 53,6 millió tonnányi elektromos hulladék halmozódott fel, ami öt év alatt 21 százalékos növekedést jelent.

A HVG által felidézett Clear It Waste újrahasznosítással foglalkozó brit cég az ENSZ és a Global E-Waste Statistics Partnership nevű szervezet adataira támaszkodva megnézte, egyes európai országok háztartásai évente mekkora mennyiséggel járulnak hozzá az óriási mennyiséghez. Az adatokból kiderül, a vizsgált 39 ország közül Norvégia termeli a legtöbb e-hulladékot, a háztartások évente átlagosan 57 kilogrammnyi kütyütől és tartozéktól szabadulnak meg. A második helyre az Egyesült Királyság került (55 kg), míg a harmadik Írország lett 52,4 kilogrammal.

Magyarországon ilyen tekintetben viszonylag jó a helyzet: a lista 25. helyén állunk. Hazánk egyetlen év alatt 138 224 tonnával szaporítja a szemétkupacot. Egy átlagháztartás évente 32,6 kilogramm elektronikai hulladéktől szabadul meg. Ez olyan, mintha minden egyes háztartásban kidobnának 12 darab modern monitort, vagyis havonta egyet.

Mivel ezek a készülékek olyan anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek súlyosan károsítják a környezetet – például higanyt vagy ólmot –, arra is kíváncsiak voltak, mennyire vagyunk képben az elektronikai hulladékok terén. A felmérésben 1477 magyar vett részt, és kiderült,

63 százalékuk tudja, mi az az e-hulladék,
az így válaszolók körülbelül 28 százaléka van tisztában azzal, milyen súlyos problémát jelent az elektronikai hulladék,
80 százalékuk szerint a kormánynak és a különböző szervezeteknek jobban kellene edukálniuk a lakosságot a témában,
ugyanakkor a válaszadók 35 százaléka pontosan tudta, hogyan kell kezelni az e-hulladékot.

A tanulmány szerint egyébként érdemes néhány lehetőséget megfontolni, mielőtt kidobnánk egy eszközünket, hogy ezzel csökkentsük az e-hulladék mennyiségét. Jó megoldás lehet, ha megpróbáljuk eladni a kütyünket, vagy újfajta felhasználási módot találni neki. Egy régi okostelefon még jó lehet, ha zenét akarunk lejátszani, vagy használhatjuk univerzális távirányítóként is.

Emellett persze az sem árt, ha feltesszük magunknak a kérdést egy új eszköz vásárlása előtt: tényleg szükség van arra, hogy azt megvegyem?

Az e-hulladékok felét nem szelektíven gyűjtik az EU-ban

Mint arról 3 hete írtunk, az elektronikai eszközökben található műanyag felét egyáltalán nem hasznosítják újra az Európai Unióban. Mégpedig azért, mert még csak nem is gyűjtik őket szelektíven – számolt be egy új kutatás eredményeiről az Euractiv.

Kapcsolódó anyagok:

Változást akar az EU az elemek és akkumulátorok forgalmazásában

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek