A rovat kizárólagos támogatója

A Budapesti agglomerációs szorításában található az 1995-ben Európa diplomát kapott védett területünk a Szénások, melynek területkezelője Kézdi Pál.

A terület az elmúlt évek, évtizedek botanikai és zoológiai kutatásainak köszönhetően igen erős mértékben felértékelődött, kiderült, hogy óriási értékek találhatók itt. Ezt mutatja például az, hogy 1995-ben a Budai- hegység északi része az Európai diploma kitüntetést nyerte el. Ezt a kitüntetést az Európa Tanács adományozza az európai mércével mérve legértékesebb területeknek. Jelenleg 61 ilyen Európa diplomás terület van. A legnagyobb károsítás, legnagyobb veszély a budapesti agglomeráció kiépülésének ez a halálos szorítása.

S.P.:A terület egy kisebb része körbe van kerítve, és csak engedéllyel látogatható. Miért?

Kézdi Pál: – Itt olyan értékek találhatóak, amelyek természetesen nagyon érzékenyek a taposásra, bolygatásra ezért az az elvárásunk, hogy az ide érkezők csak a kijelölt utakon közlekedjenek. Természetesen senkit sem akarunk kizárni a területekről, 2002-ben két tanösvényt építünk ki, amelyek bemutatják a legfontosabb értékeket, és egy kifejezetten vonzó útvonalat jelenthetnek a túrázók számára.

S.P.: – Tehát ahonnan nem szabad letérni, viszont minden érték látható. Ez a tanösvény lényege?

Kézdi Pál:- Így van, és hát be is mutatjuk azokat az értékeket, tehát többet lát az, aki ezeken az útvonalakon megy végig, mint hogyha csak vezetés nélkül bóklászna ezeken a területeken, és kisebb kárt is okoz.

S.P.: – Pilisszentiván környéke is lassan áldozatául esik annak a folyamatnak, ami az egész Budapest környéki zöld területekre jellemző, hogy ahol csak lehet, beépítenek. Jó ez védett terület, tehát ide nem lehet építkezni, de ugyanakkor szinte a határáig mindent előbb utóbb be fognak építeni. Ez mennyire változtatja meg a táj értékét?

Kézdi Pál: – Talán Pilisszentiván még nincs ilyen rossz helyzetben, Az Európa diplomás terület három község közt terül el Piliscsaba, Pilisszentiván és Nagykovácsi között. Piliscsaba az, ahol a legkedvezőtlenebbek ezek a folyamatok. És ez a védett területnek a halálát jelenti.

S.P.: -A kiránduló, hogyha ezeken a területeken jár, illetve azon a részén, ami látogatható milyen értékeket talál?

Kézdi Pál: – A pilisi len bennszülött növényünk. Bennszülött növényeinknek a nevében nagyon gyakran a magyar, vagy a budai jelzőt találjuk, ami arra utal, hogy kis területen elterjedt, ilyenek például a magyar gurgolya, a budai berkenye, a budai nyúlfarkfű, a budai imola. A pilisi len fokozottan védett, a magyar gurgolya most lett fokozottan védett, a Szent István királyszegfű január 1.-től lett fokozottan védett.

S.P.: – Ez azt jelenti, hogy minden egyes tő eszmei értéke 50 ezer forint, kérdés persze az egyrészt ugye a látogatóknak tudnia kell, hogy nem illik nemcsak a védettség miatt letépni ezeket a növényeket, de ha mégis letépik, akkor egyáltalán van arra módjuk, hogy ezt ellenőrizzék?

Kézdi Pál:- Legjobb lenne, hogyha az a szemlélet menne át a kirándulókba, természetszerető emberekbe, hogy vadvirágot ne tépjünk le. A Budai hegységbe, amikor elkezdtem itt dolgozni hét évvel ezelőtt, egyedül voltam és még fél állásban egy nyugdíjas természetvédelmi őr segítette a munkámat. Jelenleg hét természetvédelmi őr dolgozik a Budai hegységben, úgyhogy azt mondhatom, hogy ebben van egy erőteljes javulás.

S.P.: – Mennyi lenne az ideális, amikor egy emberre kis terület jutna, amit rendszeresen ellenőrizni tudna?

Kézdi Pál:- Olaszországban egy mintaszerű nemzeti park van. Az Abruzzo Nemzeti Parkba minden ezer hektárra jut egy felfegyverzett természetvédelmi őr és még az ő munkájukat segíti az apparátus a nemzeti parkban . A Budai hegység védett területe 10 ezer hektár, tehát ennek megfelelő létszámú természetvédelmi őr lenne a megfelelő.

S.P.: – Ez a terület elsősorban a botanikai érdekességek és ritkaságok miatt értékes. Mennyire jellemző a természet pusztítása?

Kézdi Pál: – Ami igen jellemző és ez a környező községbe való kitelepüléssel egyre fokozódik, az az egyre nagyobb mértékű turizmus, de nem a jó értelemben vett turizmus, hanem ami ezzel együtt jár, tehát a crossmotoroznak a területen, egyre több siklóernyőst látunk, és hát sajnos pont a legnagyobb értékeket jelentő érzékeny gyepeket tapossák tönkre. Ezen kívül itt van a lovaglás. Most próbálunk ezekre megoldást találni, például Pilisszentivánon kijelöltünk helybeli lovasokkal együtt olyan lovagló utakat, ami az ő céljaiknak is megfelelőek, az erdészet, és a természetvédelem érdekeit sem zavarják.

A beszélgetés elhangzott a Petőfi rádió Zöld jelzés c. műsorában 2002 február 11.-én

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás