A haszonállatok húsán alapuló étrend 2-5-ször annyi gabonát igényel ugyanannyi kalória létrehozásához, mint a vegetáriánus táplálkozás Ugye, csatlakozol? Idén legyen húsmentes a Föld napja! Rád is számítunk! Ha félmillióan csatlakozunk, akkor egyetlen nap alatt 2 tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe. Csatlakozz, ne csak ezen az egy hétfőn! Tégy az éghajlatváltozás ellen! Minden héten!
Egy ember, egy év, heti egy nap húsmentesen – máris 100 kg-mal kevesebb a szén-dioxid a légkörben. Ennyit 52 fiatal fa képes megkötni egy év alatt a fa fajtájától, méretétől, élőhelyétől függően! (Egy négyzetméter levélfelület átlag 150 gramm szén-dioxidot dolgoz fel.) Ha csak 10 éven át heti egy napunk húsmentes, már 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük a környezetet. Mit tehetsz Te a környezetért? Étkezz húsmentesen legalább egy nap egy héten!
A világ hústermelése közel a háromszorosára nőtt az elmúlt 40 évben, pedig a Föld lakossága csak 80 százalékkal nőtt ez idő alatt. Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2050-re a világ haszonállat-állománya meghaladhatja a 100 milliárdot – ez több mint tízszerese az akkorra várt emberi populációnak. A világ növekvő hús-, tojás- és tejtermelése közvetlen hatással van a Föld éghajlatának felmelegedésére. A világ üvegházgáz-kibocsátásának közel 18 százalékáért az állattartás a felelős (ennek 37 százaléka metánkibocsátás) a FAO szerint. Sőt a Világbank környezeti szakértői szerint ez a szám eléri a globális üvegházgáz-kibocsátás 51 százalékát.
Jó tudni!
1 kg marhahús előállítása során 27 kg szén-dioxid kerül a légkörbe, és a gazdálkodás helyszínétől függően 16 000 – 66 000 liter vizet is igényelhet (a takarmány megtermelésétől az állat tartásán és feldolgozásán át), mire asztalunkra kerül. Ráadásul annyi gabonát termesztünk az állatok számára, amiből egész országokat lehetne etetni: az Egyesült Államok kukorica-, árpa- és zabtermesztésének 70%-a a nagyüzemben nevelt állatok etetéséhez kell, és a szójabab 80%-a is az ő vályúikban köt ki.
A haszonállatok húsán alapuló étrend 2-5-ször annyi gabonát igényel ugyanannyi kalória létrehozásához, mint a vegetáriánus táplálkozás (és akár 10-szer annyit az ipari tartású marha esetében).
1 hektár föld 30 embert képes ellátni egy éven át élelemmel, ha zöldséget, gyümölcsöket, gabonát és növényi zsírokat tartalmazó élelmiszert termelnek rajta. Ugyanez a földterület tojás, tej vagy hús előállítására használva csupán 5-10 ember táplálásához tud hozzájárulni az IPCC elnöke szerint.
2050-re nagyjából 70 százalékkal kellene növelni világszerte az élelmiszer-termelést a kereslet kielégítéséhez egy friss FAO-jelentés szerint. A mezőgazdaság termelékenysége azonban egyre kevésbé tudja tartani a lépést a világ növekvő népessége és az egyre jelentősebb húsfogyasztás okozta keresletbővüléssel, miközben a termelési kilátásokat mind jobban veszélyeztetik a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok.
Magyarországon személyenként átlag 61,5 kg húst ettünk (50%-ban baromfit, 42%-ban sertést, 5%-ban marhát és 6%-ban halat) 2008-ban a KSH adatai szerint, és az ajánlott 85 helyett 143 gramm zsírt és 80 helyett 101 gramm fehérjét fogyasztunk naponta átlagosan. Húsfogyasztásunk visszafogásával csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat. A Föld és egészségünk érdekében legyünk hetente legalább egy napra vegetáriánusok – egyrészt kevesebb kalória, zsír és fehérje jut a szervezetünkbe, másrészt egy húsmentes nappal személyenként legalább átlag 2 kg-mal kevesebb szén-dioxidot juttatunk a légkörbe, attól függően, hogy általában mennyi és milyen állati eredetű terméket fogyasztunk naponta. (Átlag 2,5 kg-mal növeli kibocsátásunkat egyetlen liter benzin vagy dízel üzemanyag elégetése, ha egyedül utazunk a gépjárműben.)
Heti egy húsmentes nappal számolva már évente legalább 104 kg-mal csökkenthetjük szén-dioxid-kibocsátásunkat! Tegyünk az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséért, csatlakozzunk a húsmentes hétfő mozgalomhoz!
