A rovat kizárólagos támogatója

Képviselő Úr! Használja az eszét. Véget kell vetni a “maszatolásnak”! Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén folytatódott a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásaival kapcsolatos országos népi kezdeményezés megvitatása.

Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén Nagy István fideszes képviselő, Mosonmagyaróvár polgármestere azt mondta, a Szigetközben élők egységesen, az összefogás erejével lépnek fel az Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási problémáinak megoldása érdekében. Felszólalásában felidézte a Szigetköz történetét, emlékeztetve, hogy gyakorlatilag nincs olyan község, amelyet történelme során ne pusztított volna el áradás vagy partszaggatás, így a legtöbb település ma már a második, harmadik helyén működik, sok falu azonban véglegesen elpusztult. A helyben lakók ezért azt szeretnék, hogy kezdődjenek érdemi tárgyalások Szlovákia és Magyarország között a szigetközi folyómeder vízgazdálkodási kérdéseinek megoldásáról, és vegyék figyelembe a helyi tapasztalatokat.
Bartos Mónika (Fidesz) szerint a népi kezdeményezés egy valódi sikertörténet, mert az összefogást bizonyítja. A képviselő hozzátette, egyetértett azokkal, akik szerint a nemzetközi téren komolyabb helytállásra van szükség.

A műszaki megoldás mellett érvelt a Jobbik

Magyar Zoltán (Jobbik) közölte: habár pártjuk műszaki megoldások mellett érvel, de ez nem jelenti azt, hogy helyesnek tartják a bős-nagymarosi megállapodás megszületésének körülményeit. Megjegyezte, hogy akkor Magyarország komoly nemzeti önfeladást hajtott végre. A Szigetköz megfelelő turisztikai és ökológiai állapotainak fenntartása sem képzelhető el fenékküszöb nélkül, még ötven százalékos vízmegosztás esetén sem – jelentette ki. A fenékküszöbök beépítése biztosítaná a magyar és szlovák oldalak mellékágai közötti átjárhatóságot is – tette hozzá.

Az MSZP támogatja a népi kezdeményezést

Kovács Tibor, szocialista képviselő kijelentette: az MSZP egyetért a népi kezdeményezéssel és azt maximálisan támogatja. Az ellenzéki képviselő arra bíztatta a kormányt, hogy álljon elő a javaslataival, hogy hogyan akarja megoldani a problémákat, mert az elkészült kormányhatározatban nem nyújtanak megoldást minden kérdésre.

Fidesz: a szigetköziek bíznak az Orbán-kormányban

Szakács Imre, fideszes képviselő szerint az, hogy a népi kezdeményezést éppen most indították el, azt jelzi, hogy a szigetköziek nem bíztak abban, hogy a Bajnai-, a Gyurcsány- és a Medgyessy-kormány kezelni tudja a kérdést, ugyanakkor bíznak az Orbán-kormányban, hogy meg tudja oldani a problémáikat. A Szigetközzel kapcsolatban vízgazdálkodási, erdőgazdálkodási és turizmust érintő kérdéseket felvetve azt hangsúlyozta: olyan értékek vannak a Szigetközben, amelyeket kár lenne veszni hagyni. A kormánypárti képviselő támogatásra ajánlotta a népi kezdeményezést, ugyanakkor kritizálta a Jobbikot, amiért ezt a kérdést megpróbálja saját politikai előnyére kihasználni.

Jobbik: véget kell vetni a "maszatolásnak"

Kepli Lajos, jobbikos képviselő Szakács Imre felszólalására reagálva azt mondta: egyedül a Jobbiknak van konkrét javaslata, és ettől nem fognak elállni akkor sem, ha emiatt politikai haszonszerzéssel vádolják meg őket. Hangsúlyozta: nem a szigetköziek szavazatait akarják megszerezni, hanem Magyarországot akarják fellendíteni. Valódi megoldásokat kell felvetni, ha a duzzasztás a valódi megoldás akkor azt, ha más akkor azt, de ennek "a maszatolásnak véget kell vetni" – jelentette ki.
Frakciótársa Szilágyi György úgy vélte: a kormányoldalnak nem kellett volna a népi kezdeményezésre várni, hanem két és fél év alatt tennie kellett volna az ügy érdekében.

Illés Zoltán államtitkár indulatosan utasította vissza Szilágyi György kijelentését, és arra kérte a jobbikos képviselőt, hogy "használja az eszét", hiszen a kormány 2011 novemberében hozta meg döntését 13 milliárd forint értékben a Mosoni-Duna és Lajta folyó környéki vízgazdálkodási programra, illetve a Szigetköz ökológiai célú továbbfejlesztésére, a népi kezdeményezés pedig 2012-ben indult.
Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta és bejelentette, hogy a népi kezdeményezésről a jövő heti ülésen határoznak. (MTI)

Vizet a Dunába, gazdát a Dunának!

A tegnapi parlamenti vitanap sem vitt közelebb az ország egyik legsúlyosabb ökológiai krízise, a Szigetközben a Duna elterelésével kialakult áldatlan állapot megoldásához. A magyar kormányok ebben a kérdésben húsz éve alibiznek, pedig a rendezés elsősorban politikai akaraton múlik: egy széles operatív hatáskörű dunai kormánybiztosi hivatal felállításával, vagy miniszterelnöki megbízott kinevezésével, és a szükséges nemzetközi jogi lépések megtételével pontot lehetne tenni az ügyre.

A szigetközi aláírásgyűjtésről szóló vitanapon a pártok jórészt a kiszáradó Szigetköz vízpótlásának műszaki lehetőségeiről beszéltek. Csak az LMP képviselte következetesen a magyar állam hivatalos, parlamenti határozattal is megerősített álláspontját, amely szerint Magyarország számára a mindenkori vízhozam legalább ötven százalékának megszerzése a legfontosabb. Mindenki más azt a jócskán az ökológiai minimum alatti, húsz százaléknyi vizet terelgetné ide-oda, amely jelenleg a Duna főmedrébe kerül. Tudományos bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a Szigetköz környezeti és gazdasági válságát – a mellékágak kiszáradását, a talajvíz áramlási irányának megfordulását, az ivóvízbázisok veszélybe kerülését, a hagyományos szigetközi növény- és állatvilág eltűnését, a turizmus és a horgászat ellehetetlenülését – a Duna teljes vízmennyiségének egyötödével semmilyen műszaki beavatkozás révén nem lehet megoldani. Az elterelés óta eltelt 20, illetve a hágai bíróság döntése óta lepergett 15 év alatt még a lehetséges vízpótlási megoldások várható hidrológiai, ökológiai, hajózási, pénzügyi és egyéb vonzatairól sem készült teljes körű és kellő mélységű elemzés, így az alternatívák összehasonlítása szubjektív. Erre építve nem lehet megalapozott politikai döntést hozni a vízszintemelésről.

Amiről viszont lehetne, attól az Orbán-kormány távol tartja magát, holott a jogi helyzetből egyértelmű politikai lépések következnének. Haladéktalanul fel kell állítani egy széles hatáskörű, a Duna-ügy kezelésében operatív funkciójú dunai kormánybiztosságot, vagy hasonló hatáskörű miniszterelnöki megbízottat kell kinevezni. Ki kell használni azt a nemzetközi jogi mozgásteret, amelyet a máig végrehajtatlan hágai ítélet, illetve Magyarország és Szlovákia uniós taggá válása kialakított. Vagyis az európai jog sokszoros megsértésének kérdéseit az Európai Unió Bírósága elé kell vinnünk.

A kormánynak kezdeményeznie kell, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítson Szlovákiával szemben a Víz Keretirányelv és egyéb uniós jogszabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Fel kell készülnünk, hogy visszavisszük a rendezés kérdését Hágába, ahol az ítélet megszületése óta a végrehajtás kérdése függőben van, és az eset a bíróság leghosszabb ideje megoldatlan ügyének számít. A kormány döntésén múlik, hogy újra Hága közbeavatkozását kéri-e. Ha megoldást akar, olyat, amely valóban segít a Szigetközben élőkön és a Dunán, akkor aligha tehet mást – olvasható  Jávor Benedek országgyűlési képviselő, a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke közleményében.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek