A rovat kizárólagos támogatója

A magyar energiaszabályozói keretben bekövetkezett változások eredményeként romlott a befektetési klíma – állapítja meg a 3. energiacsomag végrehajtásáról készült országjelentésében az Európai Bizottság, amely stabil, s a villamos energia- és a gázpiacon a befektetések és a verseny irányába ható szabályozói környezet kialakítására ösztönzi a magyar kormányt.

„A 2013-ban végrehajtott jelentős mértékű rezsicsökkentés és az energia infrastuktúrára kivetett rendkívüli adóteher elriasztja a társaságokat a további beruházásoktól” – állapítja meg az Európai Bizottság abban az országjelentésében, ami a harmadik energialiberalizációs csomag magyarországi végrehajtásáról készült. A jelentés arra is rámutat, hogy az infrastruktúra fejlesztése az állami tulajdonban lévő cégekre, főként az MVM-re korlátozódott, és elsősorban uniós alapok igénybevételét jelentette.

A villamos energia és gáz infrastruktúrákba, hálózatokba való beruházás sürgető volta az egyik fő következtetése annak a jelentésnek, amelyben a Bizottság összefoglalta az egységes energiapiac létrehozásában eddig elért eredményeket, illetve felsorolta a további teendőket és azokat a területeket, ahol megítélése szerint fel kell gyorsítani a haladást.  A bizottsági közleményhez csatolt országjelentések csak szőrmentén fogalmaznak meg kritikákat a tagállamokkal, így Magyarországgal szemben, alapvetően egy pillanatfelvételt mutatnak a tagállami energiaszektor és energiapiacok aktuális helyzetéről.

Brüsszel a jelentésben ugyanakkor nem állta meg, hogy ne tegyen ismét szóvá néhány olyan kérdést, amit korábban is bírált a magyar energiapolitikában. Az egyik ilyen megjegyzés, hogy a nemzeti szabályozó hatóságnak biztosítani kell azt a jogot, hogy a kormánytól függetlenül határozhassa meg a hálózati tarifákat. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy „a döntésekkel szembeni fellebbezési eljárások nem alkalmasak annak szavatolására, hogy a szabályozói döntéseket ténylegesen kétségbe lehessen vonni. „A nemzeti szabályozó hatóság függetlenségét erősíteni kell” – szögezi le a dokumentumban a Bizottság.

A magyar jelentés arra is emlékeztet, hogy a hatósági energiaárakat 2013-ban 20 százalékkal csökkentették és 2014-ben további rezsicsökkentésre kerül sor az áram- és a gáz esetében. A Bizottság úgy látja, hogy a rezsicsökkentés és más szabályozói intézkedések, így a szektoriális adók és a piacba való beavatkozások miatt a hálózatok üzemeltetői és az energiaszolgáltatók „jelenleg pénzügyi veszteségeket szenvednek”. „A szabályozói keretben bekövetkezett változások eredményeként a befektetői légkör romlott” – húzza alá a jelentés.  Hozzáteszi, hogy mivel a külföldi társaságok túladnak üzleti érdekeltségeiken a magyar államnak, „Magyarországon egy nagy állami tulajdonú energiaszektor van kialakulóban”. „Általában elmondható, hogy az ország profitálna egy olyan szabályozói keretből, ami stabil, és a beruházás és a verseny irányába hat az áram- és a gázpiacokon” – szögezi le a testület.

A jelentés arra is kitér, hogy majdnem minden háztartás szabályozott áron veszi a villamos áramot és a gázt. Az áram esetében négy cég uralja a kiskereskedelmi piac 68 százalékát. A háztartások által fizetett villanyszámlában 43 százalékot tettek ki az energia és a szolgáltatási költségek, 35 százalékot a hálózati költségek, és a teljes ár 22 százalékát az áfa és más díjak és költségek. A Bizottság szerint 2013-ban a rezsicsökkentés bizonyos torzulásokat idézett elő és megnövelte az árkülönbséget a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi piacok között.

A szolgáltatót váltó háztartási fogyasztók aránya rendkívül alacsony, mindössze 1,6 százalék volt 2012-ben, ami így is elmozdulást jelent a 2011-es 0,3 százalékhoz képest.  Ami a gáz kiskereskedelmi piacát illeti, annak 84 százaléka hat cég kezében összpontosul, amit a jelentés viszonylag koncentráltnak nevez. A háztartások körében a gázszolgáltatót váltók aránya mindössze 1,5 százalék volt az előző évben (2011-ben) mért 10,4 százalékkal szemben. A 2011-es magas mutatót azonban a Bizottság az EMFESZ felszámolásának tudja be elsősorban.

A jelentés arra is emlékeztet, hogy 2012-ben lezajlott a cseh, a szlovák és a magyar árampiac összekapcsolás, ami a regionális piacok felé tendáló növekvő árkonvergenciát és csökkenő árfluktuációt eredményezett, redukálva az árkülönbségeket a nemzeti piacon. Országjelentésében a Bizottság a magyar megújuló energia cél elérését is górcső alá veszi, emlékeztetve arra, hogy bár az érvényes irányelv értelmében hazánknak 2020-ig a teljes energia végfogyasztás 13 százalékát megújulókból kellene fedeznie, a magyar nemzeti reformprogram 14,65 százalékra emelte ez a célt.  2012-ben a megújulók részaránya 9,57 százalék volt a teljes végleges energia fogyasztáson belül. Magyarország 2012-ben jó úton haladt a megújulókra vonatkozó nemzeti akcióterv teljesítése felé a végleges energiafogyasztást és a fütés esetében. A villamos áram és a közlekedési szektorban ugyanakkor hazánk 2012-ben lemaradásban volt a nemzeti cselekvési terv pályájához képest, sőt 2011-ben és 2012-ben csökkent a megújuló energia részesedése. A villamos energia szektorban a megújuló energia aránya a 2009-es szint alatt volt 2012-ben. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy csak korlátozott előrelépés volt tapasztalható a megújuló energiaforrások támogatását célzó stabil, hatékony és megbízható szabályozói keret kialakításában.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek