A rovat kizárólagos támogatója

A FAO szerint a földműveseknek 2050-re 70 százalékkal több élelmiszert kell előállítaniuk, mivel 4 évtizeden belül már 9 milliárdan leszünk. A biztonságos ellátáshoz legalább 1 milliárd tonnával több rizsre, búzára és más gabonákra, és 200 millió tonnával több húsra van szükség.

Elkészítette az ENSZ az első globális tanulmányát bolygónk élelmiszer forrásairól. Kiderült, hogy a jelenleg is művelés alatt lévő földek 25 százaléka igen rossz állapotban van. A világszervezet szakértői ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban mihamarabb változtatni kell a technológiákon, mivel a Föld népessége rohamtempóban növekszik és négy évtizeden belül már 9 milliárd embert kell ellátni élelemmel. Már most is szinte az összes megművelt területen folyik gazdálkodás és félő, hogy a mostani művelési technikák miatt további talajerózióval, valamint vízhiánnyal lehet számolni. Az ENSZ szakértői szerint a világnak egy másfajta gazdálkodási gondolkodásra kell átállni, a „ fenntartható intenzív művelésre” – írja a FAO jelentés. A vizsgálatot épp a dél-afrikai Durban- ben most rendezett kéthetes klímakonferencia idején adták ki.

A vizsgálatból az is kivehető, hogy a szegényes és elmaradott mezőgazdasági technikákat külön sújtja a klímaváltozás is, és egyfajta visszaesés tapasztalható a termelékenységben, amely a csúcspontját a zöld forradalom idején élte. Jelentős növekedést akkor lehetett érezni, amikor új technológiákat vezettek be, amikor elérhetővé vált a károkozók elleni hatékony védelem, valamint piacra dobták a magas terméshozamú növényeket. A zöld forradalomnak köszönhetően a világ gabonatermő területei csupán 12 százalékkal nőttek, miközben az élelmiszer előállítás 150 százalékkal 1961 és 2009 között.

Az ENSZ jelentés ugyanakkor jelzi, hogy egyre több helyen lelassult a növekedés és manapság a zöld forradalom rekordjainak csupán a felét teljesítik egyes térségek. Ennek talán egyik oka az lehet, hogy a talaj kimerült, a vizsgálat szerint a vetési területek 25 százaléka erősen erodálódott, a talaj minősége és a vízellátás, valamint a biodiverzitás is igen aggasztó állapotban van. Világszerte a bevetett területek további 8 százaléka tűrhetően romlott csak le, míg 36 százaléknak az állapota stabil, vagy csak egy kicsit romlott. A mezőgazdasági területek 10 százalékánál pedig érezhető a javulás.
Nyugat-Európában például az igen intenzív mezőgazdasági művelés komoly talajszennyezést okozott és káros hatással volt a víztározók állapotára is, valamint számos állat és növényfaj került védelem alá vagy tűnt el a bolygó felszínéről örökre.

A Himalája magas hegységeiben, az Andokban és az Etióp-magasfennsíkon, valamint Afrika déli részein a talajerózió egyben hatalmas áradásokat is eredményez. A Dél-kelet ázsiai országokban, valamint Kelet-Ázsiában a rizstermelésbe bevont területek egy részénél felhagytak a műveléssel. A jelentés arra is kitért, hogy a víz egyre sósabb és mind kevesebb van belőle, miközben a talajvíz is egyre szennyezettebb a mezőgazdasági művelés és más, a talajba mérgeket juttató tevékenységek miatt. Ajánlásaiban a szakértők arra külön kitérnek, hogy sürgősen át kell állni a mezőgazdaságnak a vízcsepegtetéses öntözésre, hiszen 2050-re a 9 milliárd embernek még több vízre is szüksége lesz. Külön kiemelték, hogy újabb gazdálkodási formákra is érdemes lesz áttérni, mint például az integrált csöpögtetés, vagy a halfarmok rendszere. Csak a fejlődő országoknak 1 trillió dollárra lenne szükségük 2050-ig, hogy átálljanak a csepegtetése földművelésre és további 160 milliárd dollár kellene a talaj minőségének javítására és árvízi védekezésre.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás