A rovat kizárólagos támogatója

Sokan gondolják, ahogy beköszönt a tél, egy időre el kell búcsúzniuk a kerékpárjuktól, és tavaszig csak álmodozhatnak arról, hogy újra együtt róják az utakat. Pedig ez nem feltétlenül van így. Persze, a komor időjárás miatt érdemes alaposan felkészülni erre az időszakra, ám ha csak nincsenek szélsőséges viszonyok, gond nélkül megtarthatjuk „bringás” életmódunkat a hideg hónapokban is. A Vatera tippjeivel könnyedén felkészülhetsz te is a téli kerékpározásra.

A téli bringázás előnyei

A hideg hónapokban a biciklizés szinte minden olyan előnnyel rendelkezik, mint a nyári időszakban, és még néhányat fel tudunk sorolni ezek mellé. A testmozgás, különösen a szabadban végzett, rendszeres edzés télen is erősíti a testet és az immunrendszert. A szenvedélyes két keréken munkába járók tanúsíthatják, hogy a tekerés reggel hozzájárul a felébredéshez, este kiüríti az elmét és új lendületet ad az egész napos munka után. A tömegközlekedéshez képest egyértelmű az előnye, hiszen a kerékpárok nem akadnak el a dugóban, nem csúsznak a menetrendhez képest, nem fordulhat elő, hogy nem férünk fel rájuk.

Az is a biciklizés vitathatatlan előnye – különösen napjainkban – hogy nem vagyunk rajta összezárva másokkal, akik esetleg nem tartják be a higiénia alapszabályait.

A közösségi közlekedés a téli időszakban nem csak a felsoroltak miatt lehet kellemetlen élmény, hanem azért is, mert a járműveket gyakran túlfűtik vagy éppen nem fűtenek rajtuk. Előfordulhat, hogy nagykabátban leizzadunk, leszállva a szélben megfázunk, vagy éppen, ha hosszabb távolságra utazunk, megvesz minket az Isten hidege, mire elérjük a célunkat. A biciklin, mivel végig mozogjuk az utat, ha megfelelően izzadságelvezető és szélálló öltözetet veszünk magunkra, ez, az egészségre ártalmas hőmérsékleti hullámzás egészen biztosan nem fordulhat elő velünk.

A tél kockázatai biciklis szempontból

A téli időszak kockázatai a biciklizés szempontjából egyértelműen az időjárás okozta nehézségekre vezethetőek vissza. A hideg önmagában még nem lenne baj, de az eső és a hó, a fagyos-csúszós utak, a köd és a korai sötétség olyan körülményeket teremthet a közlekedésben, amelyek kivédésére, a kockázatainak csökkentésére külön figyelmet kell fordítanunk.

Műszaki felkészülés

Ha a nyári időszakban nem ellenőriztettük rendszeresen a kerékpár állapotát, mindenképpen nézessük át műszaki szempontból a járgányt, mielőtt beköszöntene a fagy. Alapvető, hogy a párás, nedves időben, illetve a felverődő csapadék veszélyének kitéve a mozgó alkatrészek megfelelő zsírozást kapjanak. A téli időszakban nem elég az alkatrészek tisztítása például WD40-nel; ha a legkeményebb időjárásban is használni szeretnénk a bringát, érdemes grafitos vagy teflonos láncolajat választani. Természetesen a tárolás idején is óvni kell a biciklit a rá hulló csapadéktól, és ha hóban vagy esőben közlekedünk vele, nem árt a tárolóba való elrakás előtt áttörölni, leitatni róla a csöpögő vizet. Az acélvázat a rozsdásodás veszélye is fenyegeti. Ez a karbon- vagy alumíniumvázakra nem vonatkozik, de azokat is érdemes szárazon és tisztán tartani, mert az alkatrészek ezeken a kerékpártípusokon is érzékenyek.

Télen drasztikusan csökken a nappali világosság óráinak száma, ezért a láthatóság különösen nagy hangsúlyt kap. A KRESZ szabályok előírásainak megfelelő kivilágítás ilyenkor is elmaradhatatlan, de ajánlott különféle kiegészítő megoldásokon is elgondolkodni. A lámpákat rendszeresen ellenőrizzük, és nem számít túlzott óvatosságnak az sem, hogy az izzókhoz és elemekhez cserét is tartunk magunknál.

Ha nyáron nem tartottuk lényegesnek, hogy legyen a bringán sárvédő, a téli időszakban mindenképpen érdemes felszerelni, hogy óvjuk a ruhánkat a felfröccsenő csapadéktól.

Biciklis öltözék télen

Rendszerint a hideg időszakra is érvényes az a bölcsesség, hogy egy réteggel kevesebb ruha elég, mint ha gyalog közlekednénk. Két dologra kell nagyon figyelni a hűvös időben: az egyik az, hogy a fejünket melegen tartsuk, a másik pedig az, hogy óvjuk magunkat a széltől és az átázástól.

Télen a biciklizéshez mindenképpen húzzunk sapkát, ami nem csak a menetszél ellen véd, hanem az általános komfortérzetet is növeli. Kevesen tudják, hogy ha a fejünk fázik, akkor fázósabb a testünk is. Ennek az az oka, hogy az agy a legnagyobb mennyiségű energiát fogyasztó szervünk, emiatt a fej magasabb hőmérsékletű és érzékenyebb a kihűlésre, mint például a karjaink vagy a lábaink. Az átázás két irányból is fenyeget, hiszen a ránk hulló vagy felcsapódó csapadékon kívül a saját izzadságunk is átnedvesítheti a ruhánkat. Ez utóbbi miatt sokat számít, ha olyan anyagból készült ruhában biciklizzünk, amelyik elvezeti a bőrről nedvességet ‒ ugyanakkor gondoskodjunk a külső nedvességtől való elzárkózásról is.

Praktikus megoldás lehet, ha beszerzünk egy kapucnis overállt vagy kabátból és nadrágból álló együttest, amely önmagában nem túl vastag (maximum vékonyan bélelt vagy az sem), ugyanakkor tökéletesen szél- és vízálló. Ezt a mindenkori öltözékünk fölé vehetjük és nem kell aggódnunk az időjárás miatt. A felsőruházat kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy lehetőleg ne olyan anyagból legyen, amely „dunsztot” hoz létre a testünk körül, ma már lehet kapni olyan textíliából készült sportfelszereléseket, amelyek a testünk felől átengedik a nedvességet, de a külvilág felől nem.

Nem elhanyagolható terület a vízhatlan lábbeli kérdése sem. Mínuszokban nedves cipőben a szabad levegőn tartózkodni semmiképpen nem tanácsos és ennek még az a tény sem mond ellent, hogy a biciklin mozgunk. A kerékpáron való tekerés közben a cipőnkre akkor is kerülhet csapadék, ha amúgy nem esik, így mindenképpen fordítsunk figyelmet annak vízállóságára!

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek