Győzött a főváros: Budapest élhet elővásárlási jogával a Rákosrendező egész területére. Ez azt jelenti, hogy a város megmenekült egy átláthatatlan, veszélyes gigaberuházástól, és hogy lehetőségünk van a Rákosrendezőt a budapestiek érdeketekben fejleszteni.
Erről szól a Parkváros terve, amely példaként szolgálhat a fenntartható, XXI. századi városfejlesztésre, és amelyet a Hogyan tovább Rákosrendezőn? – Budapest következő lépései, tervei, programja c. szakmai konferencián mutattak be 2025. február 7-én a Merlinben.
Az első előadó Karácsony Gergely beszélt a város előtt álló kihívásokról, amelyek közül a klímaválság és a lakhatási válság hatásait orvosolni elkerülhetetlen feladat Budapest jövője érdekében. Meg kell állítani azt a tendenciát, amely Budapestről, a belső kerületekből való elvándorlást jelenti, amely túlterheli az agglomerációs településeket, miközben hatalmas terhet ró a városra, a Budapesten autóval megtett kilométerek felét már ma is az agglomerációból érkező autók teszik meg. Az évezred közepére Budapest agglomerációjában élő várhatóan 3 millió ember fele a városban, másik fele a város vonzáskörzetében fog élni. Ez a tendencia, beavatkozás nélkül, urbanisztikai katasztrófához vezethet. Budapesten úgy lehet megállítani a népesség elvándorlását, és újra kétmilliós fővárossá tenni, hogy az nem növeli a városon belüli zsúfoltságot. Mindez illeszkedik a budapestiek elvárásához, akik a kutatások alapján elsöprő többségben vallják: környezettudatos, zöld, parkos, az egészséges életet szolgáló, átláthatóan működő városban szeretnének élni. A városfejlesztési szakmai konszenzus és a budapestiek elvárásainak találkozási pontja: a város rozsdaövezeteinek fejlesztése. Nem véletlenül nevezzük ezeket Budapest aranytartalékainak. Az éppen idén 75 éve létrejött Nagy-Budapest rozsdaövezeteit még mindig nem lakta be Budapest, itt az idő ezen változtatni. Ezen fejlesztési területek közül is kiemelkedik Rákosrendező.
Szemben a kormányzat teljes koncepciótlanságával, Budapestnek van mire építenie, amikor a Rákosrendező fejlesztésébe fog: több mint tíz éve készülnek a városban olyan tervek, tanulmányok, amelyek építve elkezdődhet a munka, amellyel Rákosrendező Budapest jövőjét szolgálhatja.
Budapest sok nemzetközi példát dolgoz fel ennek érdekében, Oslótól Bécsig számos jó példára lehet építeni.
Két megközelítés, két eltérő világnézet állt eddig szemben egymással. A kormányzati mini-Dubaj projekt a közérdek helyett a magánérdeket szolgálta- – „Mondtam már, ingyen nem lehetnek ennyire hülyék, kiderült, nem is ingyen voltak azok. De, remélem, ez már a múlt” – tette hozzá Karácsony Gergely. A főpolgármester ezzel szemben a Budapest-modellről beszélt:
- közérdek: az épül, ami Budapest érdeke
- világos koncepció és mesterterv
- átlátható folyamat
- a telek köztulajdonban marad
- a beruházók versenyeznek a budapestiekért
- enyhíti a lakhatási és a klímaválságot
Úgy lesz tehát Rákosrendező gazdája Budapest, hogy nő a város vagyona, nőhetnek a város bevételei is, miközben a terület Budapest jövőjét szolgálja.
A főpolgármester ismertette a Budapest Parkváros koncepcióját, amely megfizethető lakásokat, új zöld tengelyt hoz létre a városban, elsődlegesnek tartja a modern építészeti megoldásokat, és szolgálja a terület vasúti értékeinek megóvását is.
Karácsony Gergely beszélt arról, melyek a következő lépések Budapest számára, részben a jogi, részben a városfejlesztési területen. Meg kell állapodni a kormánnyal, és kiemelten a MÁV-val. Budapest mindent vállal, amit az arab befektető vállalt az adás-vételi szerződésben, és abból a nyilvánvalónak tekintett igazságból indul ki: amit a kormány az arab befektetőnek vállalt, azt a budapestiek számára is vállalja. Így jöhet létre a közösség érdekeit biztosító, de piaci ingatlanfejlesztés új modellje. A telket nem értékesíti a főváros, az köztulajdonban marad, és nem szolgáltatja ki az egész területet egy nagy ingatlanfejlesztőnek: az egyes telekrészekre külön-külön írunk ki hasznosítási pályázatot. A nyílt nemzetközi pályázat alapján a nyertes ingatlanfejlesztő a városfejlesztési mestertervben az adott telekre meghatározott paramétereknek megfelelő épület építésére kaphat jogot úgy, hogy a földterület köztulajdonban marad, a felépítmény kerül csak magántulajdonba, amelyért az ingatlanfejlesztő földhasználati díjat fizet a városnak. Ez biztosítja, hogy a közérdeket ténylegesen érvényesíteni lehessen a profitérdekkel szemben. Biztosítjuk az átlátható és tisztességes versenyt az ingatlanfejlesztők között, nem az ingatlanfejlesztő határozza meg a saját érdekei szerint, hogy hol, mi épülhet, a közérdeknek megfelelően lehet csak beépíteni a területet.
Budapest a területen lévő kommunális hulladék elszállítására tesz erőfeszítéseket, megteszi azt, amit az állam hosszú évek óta nem. Mindeközben fel kell pontosan mérni a talaj szennyezettségét, ezt a kármentesítést az állam vállalta az arab milliárdos befektető, a magyar jogszabályok alapján pedig egyértelmű, hogy a kármentesítés a szennyező felelőssége.
A főpolgármester utalt arra, hogy a kormánypropaganda alighanem már holnaptól számonkéri rajta, miért nincs Parkváros már az állam által évtizedekig elhanyagolt területen. Ennek kapcsán hívta fel a figyelmet konkrét példákkal, hogy ilyen nagyságrendű beruházások külföldön is, Magyarországon is évtizedes távlatban valósíthatók meg. Ugyanakkor óvatos tervként megfogalmazható, hogy mintegy 8 év múlva már beköltözhetnek az első lakók a Budapest Parkvárosba.
Karácsony Gergely végül arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a nagyívű tervek csak úgy és akkor valósíthatók meg, ha létrejön a partnerség az érintett szereplők között, beleértve a magyar államot, a kerületeket és a majdani beruházókat is. Szükség van és lehetőség is lenne a Budapest Parkváros megvalósításához uniós forrásokat felhasználni. A partnerség Budapesten nem fog múlni.
A konferencián előadott Vitézy Dávid.
Sok partnerségre és együttműködésre lesz szükség a sikerhez – mondta Vitézy Dávid, a közgyűlési Podmaniczky-frakció vezetője. Szerinte az együttműködésre jó példa, ahogy a fővárosi közgyűlés több frakciója együttműködésével tudtak dönteni az elővásárlási jog gyakorlásáról. „Ez egy valódi aranytartaléka Budapestnek, de aktív vasúti tevékenység folyik, így meg kell egyezni az állam mellett a MÁV-val is, viszont ha ez megvan, a jó adottségú tertület jól beépíthető a városszövetbe” – mondta. Megjegyezte: lakhatási-, klíma-, és zöldválság van Budapesten, ezeken kell enyíteni, és ezeknek kell alárendelni a fejlesztési célokat”
„A magyar állam magára hagyta ezt a területet” – állapította meg Vitézy, megjegyezve, hogy a területen van a Vasúttörténeti Park, amelyet „az arab befektető ellehetetlenített volna, a főváros viszont megmenti és megtartja a Vasúttörténeti Parkot a budapestieknek”. A terület szennyezettségéről szólva megjegyezte: a világháború miatt lőszermentesíteni kell és a vasúti tevékenység miatt gázolajjal átitatott a talak, sok az illegálisan lerakott hulladék is, de szerinte nem kell „túldramatizálni sem a probléma nagyságát”.
Arról, hogy milyen lehet itt egy új városrész, Vitézy is nyugat-európai jó példákat hozott. Szerinte az a cél, hogy „15 perces város jöjjön létre, hogy gyalog elérhető legyen minden fontos szolgáltatás, ne kelljen autóba ülni ehhez, minél több zöld és közterület legyen.” Bécset említve elmondta: szintén egy volt pályaudvar területén 75 hektáron történt fejlesztés, a közepén 10 hektáros parkkal, és ez a beruházás sem ment egyik napról a másikra, mert a tervek 2004-ben készültek, és az utolsó házak még épülnek. Szerinte a példaként hozott bécsi fejlesztéshez hasonlóan Budapestnek is elég lenne a szinte ugyanakkora területen 15 ezer lakást építeni”.
A konferenciáról készült videóban megnézhető még három előadás:
A fórum felszólalója interneten keresztül Andreas Trisko, Bécs városának vezető tervezője volt. Az urbanista szakember – aki lelkesen felajánlotta tapasztalataikat a budapesti projekten dolgozóknak – a már Karácsony és Vitézy által is jó példaként hozott egyik grandiózus bécsi fejlesztési projektet mutatta be részletesen. Andreas Trisko előadásában beszélt a zöldfelületek arányának fontosságáról, az ilyen fejlesztési területek beépíthetőségéről, átjárhatóságáról, szellősségéről is. Az építési tevékenységek hulladékmentessége, a zöldenergia hasznosítása és a fejlesztés koordinációja is szóba került, és a bécsi várostervező is kiemelte, hogy ehhez sok szereplő együttműködése szükséges. A bécsi gyakorlat az, hogy a fejlesztési projekteket részenként, elemenként pályáztatják meg, miközben ötvözik a támogatott és piacorientált lakásépítést.
1.10.50 Andreas Trisko Bécs vezető várostervezője
+++
A következő felszólaló Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke inkább egy elrettentő példát hozott. Isztambulból, ahol közéleti tiltakozás közepette arab befektetők több, akár 650 méteres felhőkarcolót is felhúztak volna, de egy év után a tiltakozások hatására a projekt kudarcba fulladt. Majd a belgrádi hasonló befektetés ismertetése következett, ahol ugyan voltak tüntetések is ellene, de megvalósult, és amelyen Karácsony Gergely is szörnyülködött már a helyszínen.
1.33.42 – től Tosics Iván, városkutató, szociológus, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke
Tosics Iván ismertetése szerint Münchenben megvalósult a város és a vasút összefogásával egy kertváros-fejlesztés, hasonlóan ahhoz a Parkváros projekthez, amit Budapest tervezne megvalósítani. A szakember, városkutató arra is kitért, hogy milyen önkormányzati és civil ellenállási lehetőségek vannak arra az esetre, ha egy hasonló fontos beruházás eltér eredeti céljaitól.
+++
A fórum utolsó előadója, Erő Zoltán, Budapest főépítésze nemcsak külföldről, hanem a magyar fővárosból hozott korábbi vagy jelenleg is zajló, jó és kevésbé jó városfejlesztési példákat, sőt elrettentőeket is.
1.49.50-től Erő Zoltán Budapest főépítésze
Kapcsolódó anyagok:
Bardóczi Sándor Rákosrendezői összevetések
Mérgezett trófea: nyert a főváros Rákosrendező ügyében
Nemet mondtak a fideszesek Budapestre, avagy mégsem érdekes a szuveneritás?
Fontosabbak a kerti tavak a város biodiverzitásában, mint gondolnánk
Talpalatnyi zöld a fejünk felett. Zöldtetők: Többmillió négyzetméter zöldpotenciál
